Volna egy ötletem hátha Andrásnak volna kedve mecsinálni (ha ti is hasznosnak tartjátok):
A MapEditbe jó volna két hasznos funkció:
1.) Vonalrajzoláskor (esetleg pont mozgatásakor, vonal meghosszabbításkor) jó lenne, ha alul az állapotsorban valahová kiírná az utolsó szakasz hosszát és irányát (lásd MapSource).
2.) Jó volna, ha lenne egy vonaltípus, amit kijelölünk szerkesztővonalnak. Ezek rajzolás közben segíthetnek az alábbi részletezett esetekben. Ezek eltárolódnának a szerveren, de a kimeneteken nem jelennének meg.
Miért hasznos ez?
Pl. távvezetékek, csatornák, és minden jellemzően egyenes szakaszokból álló, de nehezen bejárható objektumok térképre rajzolásához. Itt jellemzően pontokat kapunk a trackekben, hogy egy adott utat/ösvényt hol keresztez pl. a távvezeték, csatorna. Ezen kívül ha pl. látom, hogy nem túl távol törik a nyomvonal, akkor a távolabbi egyenes szakasz "vetületét" is fel tudom venni GPS-szel pontként. Fel tudom venni az irányt is (tudom az irány elég pontatlan), de még jobb, ha a túloldalon is fel tudok fenni egy pontot egy úton vagy egy újabb vetületet.
Én elég sok dolgot szerkesztettem így ki felmért pontok alapján, de a megrajzolás/szerkesztés elég nehézkes a fenti feature-k nélkül.
Így (vagy részben így) megrajzolt szakaszok a példa kedvéért Bakony tájegységben: Sárrét vízei (pl: Nádor csatorna) vagy Inota, Csór, Székesfehérvár, környéki nagyfeszültségű távvezetékek. De még érkezni fog egy sor távvezeték más helyekről is (csak nem egyszerű a kiszerkesztése).
--------
Látom, hogy sokan méritek/mérjük a hidakat, nagyobb árkokat, patakokat, csatornákat és távvezetékeket a trackelés során.
A távvezeték "típusához" egy kis segítség:
Kisfeszültség:
- 0,4 kV (=230/380 V) Mindenki felismeri. Alapvetően 4 vezeték vízszintesen egymás mellett + alatta egy vékonyabb vezeték, hagyományos beton (régebben fa) oszlopokon.
Középfeszültség:
- 20 kV. Jellemzően három vezeték háromszög alakban esetleg vízszintesen egymás mellett elhelyezve kb 4-5 porcelánszigetelővel. (Jellemzően hagyományos beton villanyoszlopon, estleg rácsos acél oszlop. Fordulóknál jellemzően erősebb rácsos acél oszlop). Jellemzően sugaras vezetésű. Azaz az alállomástól (hétköznapi nevén transzformátor állomás) indul ki a települések irányában max kb 20 km távolságra.
Nagyfeszültség:
- 120 kV. Ez már valódi távvezeték. Alapvetően 3 vezetékes, Középmagas oszlopon. A szigetelők kb. 8 üveg/porcelán tárcsából álló szigetelősorral. A 120 kV távvezetékek jellemzően felfűzött rendszerek. Gyakran látható ún. gyűrűs rendszerű vezetés, mely egy nagyvárost (félig) megkerül és helyenként sugárirányban a város szélén elhelyezett alállomáshoz kettős vezetéssel vezetik a 120 kV távvezetéket. Ilyenkor látható olyan oszlop, melynek egyik és másik oldalán is van 3-3 vezeték (felül még egy vékonyabb). Az egyik oldali 3 vezetéken bemegy az alállomáshoz a delej, a másikon kigyün ;-) és megy tovább. Szükség (üzemzavar) esetén így tudják biztosítani a másik irányból az ellátást.
- 220 kV távvezeték. Országos nagy-hálózat. 3 vezetékes. Itt már jellemzően magas oszlopok vannak, gyakran fázisonként duplázott légvezetékkel. Az azonosításban itt is segítséget nyújt a szigetelő. Alapvetően kétszer olyan hosszú a szigetelősor, mint a 120 kV esetében.
- 400 kV távvezeték. Országos és EU nagy-hálózat. 3 vezetékes. Kifejezetten magas oszlopok. Gyakran fázisonként kettős, vagy hármas légvezetékkel. A szigetelősor háromszor olyan hosszú, mint a 120 kV esetében.
Én igyekszem a berajzolt távvezetékek esetében megkülönböztetni a távvezeték típusokat. Külön jelzem a 120 kV, 220 kV és 400 kV távvezetékeket. Ezekből nincs túl sok (kivéve alállomások környékén). Ezt az Utcanév extra paraméterbe szoktam beírni. A 20 kV távvezetékeket én nem jelezném, mivel abból sok van.
Bocs a hosszért.
|
