Az igaz, hogy inspiráló lehet, ha egy ténykedés eredménye szinte azonnal látszik, de ez csak időleges dolog. A végeredmény ugyanaz akkor is, ha csak másnap válik közkinccsé. De persze ez sem egészen helytálló, hisz' ha egy szerkesztő ellenőrzésképpen letölti az előzőekben általa kiegészített, módosított tájegységet, akkor abban már benne van, rögtön a feltöltést követően, az előző munkájának minden eleme. Ráadásul nincs az egésznek túlméretes környezetre igénye.
Azt állítani, hogy a MapEdit alatt nehéz rajzolni, nagyon erős túlzás. Ja, hogy elvárt volt a tényleges szerkesztés lehetőségének megszerzéséhez némi előképzettség. Igen, úgy volt, ill. van most is, nagyon is helyesen. (Ha valaki most beleolvas az OSM levelező listájába, láthatja, hogy még mélyebben feszegetik a paraméterezést, mint a TuHu-nál.)
A TuHu-t a gazdátlanság, a tulajdonosi érdektelenség, a közreműködői elfordulás és a létrehozója pálfordulása tette azzá, amivé vált mostanra. Azt írták az alább, hogy ők és az OSM csak egy-egy körülmény. Csak éppen a szoros kapcsolatuk maradt figyelmen kívül. (Még a meglévő, a TuHu számára fontos fejlesztési eszközt sem kérte el az egyik a másiktól, azt meg elnézte, hogy belenyúljon a rendszerbe, nem a TuHu nevében.) |