Ez ma is így van, legalábbis itt nálunk a Börzsönyben. A hegység felosztásra került és mindenki csinálja a rábízott/elvállalt részeket.
A pályázati rendszerrel nincs semmi gond. A probléma ott van, amikor egy (vagy mondjuk úgy, hogy A) Szervezet elvállal (értsd: pályázik) valamit és az általa meghatározott normarendszer alapján osztja szét a pénzt. Nem számít, hogy éppen csak néhány jelzést kell teljesen sima fakéregre festeni, avagy a legnagyobb dzsindzsa közepére kell utat vágni. A teljesítések ellenőrzése is jócskán hagy kívánni valót maga után, a produktum pedig... [Ajánlanám figyelmedbe (és akár másokéba is) ezt a galériát, ahol elrettentő példákat mutatnánk be arról, hogy miként NE fessünk.] Sajnos jelenleg is vannak olyan szerveződések, akik még az általad említett rendszer mára megmaradt csökevényei, s hozzáállásuk, meg ebből adódóan a munkájuk is ennek megfelelő.
A mai világban azért remélem Te sem gondolod, hogy ilyen jellegű munkát abszolúte ingyen lehet végezni/végeztetni. Csak a saját példánkat tudom hozni. Volt idén nyáron olyan hétvége, hogy közel 30-an (!) festettük, takarítottuk az utakat. Két napra szállást, étkezést biztosítva, útiköltséget térítve minden résztvevőnek. Ha ezt évi 3-4 alkalommal felszorzod, akkor ez nem kevés pénz. Viszont hatékony, mert akár 12-18 kilométert csináltunk meg egy-egy hétvégén annak függvényében, hogy mennyire volt "bonyolult" az útvonal.
Ezért vagyok talán az átlagnál érzékenyebb a festésekkel kapcsolatos dolgokra. Gyűlölöm a "parasztnak vidékre ez a jelzés is jó"-hozzáállást, az igénytelen, nemtörődöm munkákat. Ahogy egy orvostól is elvárható, hogy legjobb tudása alapján állítson fel diagnózist betegről, úgy a jelzésfestő is tegyen meg mindent, hogy a jelzés ne csak ott legyen, hanem a szemnek is tetszetős legyen. Ennyi. [ előzmény: (4531) sinus90, 2009.10.28 00:28:42] |
