A Várak a Börzsönyben jelvényszerző mozgalom 26 felkeresendő pontja közül az egyik.
A Jelenchegy a Jelvényszerző geoláda tizennegyedik (utolsó előtti) célpontja volt ezen a túrán. A láda 2005.06.25-én érkezett a Pléska-szikláról Péter (aroney csapat) jóvoltából.
Innen alig 1 hét múlva Rush az utolsó célpontra, a Drégelyvárra vitte tovább.Amit a Jelenchegyről tudni illik:
„Hont községtől délnyugati irányban emelkedik a 430 m magas, erdővel fedett Jelenchegy. A lapos, alig domborodó hegytetőt három irányból lehet megközelíteni egy-egy széles, lapos gerincen át, ezek felől védi a belső területet egy-egy sánc. Az északnyugati lejtős gerinc enyhe emelkedőjének felső végén levő sánc hossza 246 m. A délnyugati széles gerinc azonos magasságú a belső területtel, az e felől védő sánc teljes hossza 380 m. Mindkét sáncon egy-egy kapunyílást találunk, a sánc magassága 1-1,5 m. A harmadik sánc a keleti gerinc felől határolja a hegytetőt. Ezt a sáncot alig lehet észrevenni, hossza 180 m, de magassága alig 20-30 cm, ároknak egyik oldalán sincs nyoma a felszínen. Ilyen jelentéktelen méretű sánc, ennyire könnyen támadható gerincen, egyedülálló az őskori váraknál.
A hegytető többi részét a meredek hegyoldal övezi. Az így körülhatárolható, szabálytalan alakú belső terület legnagyobb átmérője kb. 900 m.
1972-ben a délnyugati sáncot útépítéssel kapcsolatban dózerrel átvágták. A sánc egymástól 270 cm-re vízszintesen fekvő, a sáncirányra merőleges irányú gerendákból álló szerkezetet mutat. A Jelenchegy északi alján újabb sánc húzódik. A hegytetőn lévő északnyugati sánc kapunyílásától észak-északnyugatra lejjebb, mintegy 900 m távolságban kezdődik ismét a sánc, amely a honti szakadék mellé kanyarodik. a sáncot a külső, keleti oldalán 14-15 méter széles sekély árok kíséri. 1972 végén útépítés során ezt is átvágták dózerrel. Itt két, vízszintes gerendákból álló függőleges fal húzódik egymástól 3,80 m-re, a sánciránnyal párhuzamosan. Ezeket keresztirányú gerendák kötik össze. Utóbbiak a megfigyelt szakaszon 2,35, illetve 4,00 m-re vannak egymástól és 90 cm vastagságban maradtak meg. A gerendák, akárcsak a Jelenchegy tetején, itt is elszenesedve kerültek elő és körülöttük 10 cm vastagon vörösre kiégett a föld.
A táblák kihelyezésekor a terület bejárása alkalmával egy ötödik sáncot is találtunk. Ez a sánc a Zátori kúttól délre kb 200 méterre a Hangyás-hegy oldalában húzódik közel 120 m hosszan. Belsőmagassága helyenként 30-50 centit is eléri. K-i vége már csak terasz formájában maradt fenn, majd a meredekebbé váló hegyoldalban elvész. Korhatározó lelet szinte teljes hiánya miatt semmi támpontunk sincs arra, hogy melyik korszakból származnak a sáncok. A sáncokkal lezárt területet földrajzi fekvése, mérete az őskorra valószínűsíti, leginkább a késő bronzkorba. A leletek teljes hiánya arra mutat, hogy ez a nagy méretű védett terület állandó lakóhelyül nem szolgált. A felső keleti sánc feltűnően csekély mérete pedig azt a gondolatot sugallja, hogy az egész védelmi berendezés egy be nem fejezett mű maradványa
A Hontról a szakadék bejáratánál dél felé forduló zöld sávjelzés előbb a Jelenc-háton, majd a csúcs után a kék jelzéssel balra térve a Hármashatár csúcsa közelében ismét keresztezi a védművet.
A táblákat a jelzett utak és a térképen is jelölt sáncok metszéspontjában helyeztük el.”
forrás: "Várak a Börzsönyben" útikalauz (egyben a jelvényszerző túramozgalom igazolófüzete)
A weboldal működése és tartalma folyamatos fejlesztés alatt áll, köszönettel vesszük az észrevételeket a fejlesztési ötletek oldalon.
A turistautak.hu-ra feltöltött track-eket és a letölthető térképeket, azaz térképi adatbázist az ODbL licencnek megfelelően bárki használhatja.
Minden egyéb anyag előzetes írásbeli engedély nélkül csak magáncélra használható fel. jogi tudnivalók
