1996-ban Vecsés Árpád-kori templomának és a templom körüli temető feltárásának kapcsán a régészek egy bronzkorból (Kr. e. 2000-800) származó ház maradványaira bukkantak. 2001-ben az M0-ás és 4-es út Vecsést elkerülő szakasza nyomvonalának tervezett csomópontjában a régészeti feltárás szarmata (római kori) települést azonosított. Az első okleveles említés 1318-ból való. Az Árpád-kortól számítható fejlődést a XVI. századi török dúlás szakította meg, amelynek során Vecsés lakói - a környékbeliekhez hasonlóan - elpusztultak, elmenekültek. A hajdan virágzó település ekként pusztasággá vált. 1786-ban telepítette be II. Grassalkovich Antal földesúr ötven - a környékről származó - jobbára sváb - jobbágycsaláddal.
A település a XVIII. sz. végéig Pest-Pilis-Solt vármegye váci majd pesti járásához tartozott, 1876-ban a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye monori járásához sorolták. Az 1950-ben elvesztett nagyközségi rangot Vecsés 1969-ben nyerte vissza, az igazi fejlődés lehetőségét azonban csak 1990, a rendszerváltozás hozta meg.
Vecsés 2001. július elsejétől város.
Demográfia
Vecsés népessége az újratelepítéskor (1786) mintegy 300 fő. 1804-ben a lakosság száma 592, száz évre rá, 1910-ben, 7403 fő. Az 1941-es népszámlálás 18.494 személyt regisztrál, ez a szám a II. világháború veszteségei, a deportálások, illetőleg a svábok 1946-os kitelepítése miatt (több mint 1500 személyről volt szó), 1949-re 13.805-ig csökken.
A hatvanas évek demográfiai fellendülést hoztak, az erőszakos szövetkezetesítés elől menekülve több százan keresnek itt lakást, munkát pedig az erőteljesen iparosodó Budapesten találnak. 1980-ban volt legtöbb lakosa Vecsésnek, 21.445 (ekkortájt emlegették a települést úgy, mint Magyarország illetőleg egész Közép-Európa legnépesebb községét). Az ezredfordulóra ez a szám 18.619-re apadt. 1900-ban még a lakosság 78%-a német anyanyelvű, ez az arány 1910-ben 38%, 1942-ben pedig 18%. (Ma mintegy 20-25% vecsési vallja magát sváb gyökerűnek).
A rendszerváltozás után a munkanélküliek aránya tartósan 3% közelében maradt, ez 2000-re 2,5%-ra csökkent.
Oktatás- kultúra
Vecsésen az alapfokú oktatás több mint 200 éves múltra tekint vissza.
1979-ben német nyelvű katolikus elemi iskolát hoznak létre, 1902-ben a tanítás nyelve magyar lett. 1905-ben állami iskola, tanonciskola indult, 1906. az első óvoda létesítésének éve. Az 1948. évi államosítás idején három állami, két egyházi és egy községi elemi iskola működött a településen. Ma a város önkormányzata öt óvodát, négy általános iskolát, egy középiskolát és egy zeneiskolát tart fenn.
Az óvodákba 2000-ben 619 óvodás járt (háromban német nyelvű kisebbségi nevelés is folyik). Az általános iskolákban 120 pedagógus irányításával, 86 tanteremben, több mint 1600 diák tanul. 1991-ben sikerült újraéleszteni a középiskolai oktatást (a 60-as években ez néhány év után megszűnt) majd 1998-tól a gimnáziumi oktatás szakiskolai oktatással is bővült. 1991-től zeneiskola is működik a városban, egyelőre önálló épület nélkül.
Vecsésnek 1927-ben épült, vetítőteremmel is ellátott emeletes kultúrháza volt, amely a II. világháború idején elpusztult, hiánya azóta is érezhető. 1951-ben az egykori Téhöly vendéglőt jelölik ki erre a célra, a jelenlegi intézmény ebben található, 13 helyi egyesületnek, klubnak, baráti körnek adva otthont. 1955-óta működik néhány éves megszakítással a Jókai Szabadtéri Színpad, sok sikeres színjátszó produkció színhelye. A könyvtár állománya 44.000 kötet. Jelentős hagyományápoló szerepe van a Honismereti Körnek, a Német Nemzetiségi Hagyományőrző Tánccsoportnak, a Fúvószenekarnak, a Nachtigallen kórusnak, az egyházi énekkaroknak.
A tájékoztatást-művelődést helyi újság, kábeltévé, könyvkiadás is segíti.
Gazdasági élet
Vecsés mezőgazdasági településnek számított a rendszerváltás előtt. A híres vecsési káposztát termelő Ferihegyi Tsz, a sorozatos kiválásokkal családi vállalkozássá zsugorodott, jelenleg a savanyító üzem Ferihegy Kft. néven működik, de az egykori téesz reprivatizált területén, számos családi és más gazdasági vállalkozás jött létre. Mezőgazdasági termeléssel 932 hektáron 70 regisztrált gazdasági vállalkozás foglalkozik, ezen felül további 50 kisebb-nagyobb savanyító üzem található jórészt családi vállalkozásként a településen.
Az ipari termelést ma elsősorban a feldolgozóipar jelenti. A Földfém Kft. az egykori VIZÉP helyén fémipari összeszerelő munkát végez, másfélszáz fővel. De megemlíthető a húsfeldolgozásra szakosodott MAVAD (70 fő), a Brunner Fémmegmunkáló Kft. (50 fő), a Finnrelax (40 fő). Jellemző, hogy a rendszerváltozás után gombamód elszaporodtak a vállalkozások, össz-számuk 2000-ben meghaladta a másfélezret. Jelenleg az AIG Lincoln beruházásában készül a Repülőtéri Üzleti Park.
Infrastruktúra
Vecsés villamosítása 1926-ban kezdődött, ma természetesen teljes körű. A víz- és gázvezetéket zömmel már a rendszerváltozás előtt kiépítették, a csatornázás viszont az 1990 utáni évek feladata lett. Míg 1990-ben a lakásoknak csak 7%-a volt bekötve a csatornahálózatba, addig 2000-re ez a mutató 30 %-ra változott. A vecsési gesztorsággal 1998-ban elkezdett nagyszabású csatornázási program, mely Gyálra és Üllőre is kiterjed, 2002-re 94%-ban elkészült.
2000-ben a lakások több mint 90 %-ban volt telefon, a háztartási hulladék 2000. júniusától az ASA szervezésében a Gyál-Felsőpakony határában található korszerű hulladéklerakóba jut.
A városközi tömegközlekedést a VOLÁN autóbuszjáratai oldják meg. Az önkormányzati úthálózat (belterületi) hossza 83 km, ebből 45% szilárd burkolatú. A lakosok 2000-ben 4850 személygépkocsit üzemeltettek.
Fejlesztési tervek
Vecsés jövője szempontjából meghatározó jelentősége van a Ferihegyi repülőtérnek. A dél-keleti agglomeráció egyik központjaként, Vecsés gazdaságföldrajzi elhelyezéséből adódóan egyre inkább a híd és kapu szerepét szeretné betölteni a térségben. Az M0-ás körgyűrű és az elkerülő 4-es főút már elkezdődött kiépítése közvetlen kapcsolatot teremt az autópályákkal, s ez tovább erősíti Vecsés logisztikai szerepét. Vecsés a főváros XVIII. kerületének önkormányzatával közösen ECO-park néven ipari parkot szervez környezetkímélő iparágak, szolgáltató vállalkozások, kereskedelmi központok telepítése céljából.
Másrészt lakópark építése (500 lakás), nagyarányú útkorszerűsítés, csatornázás, környezetvédelem szerepel a közeli fejlesztési tervekben.
A weboldal működése és tartalma folyamatos fejlesztés alatt áll, köszönettel vesszük az észrevételeket a fejlesztési ötletek oldalon.
A turistautak.hu-ra feltöltött track-eket és a letölthető térképeket, azaz térképi adatbázist az ODbL licencnek megfelelően bárki használhatja.
Minden egyéb anyag előzetes írásbeli engedély nélkül csak magáncélra használható fel. jogi tudnivalók
