"Tervezem, hogy csinálok egy kis statisztikát a "mennnyit is téved igazán?" kérdésről."
Vigyázz, mert ezzel az indítómondattal már rengeteg áltudományos iromány született, butítva a témában amúgy sem túl felkészült usereket. Íme néhány gondolat, ami a témával kapcsolatban gyakran felmerül:
- Neked eddig valószínűleg szerencséd volt. Feltehetően jó időben (ami nem napsütést és vattacukrot jelent, hanem azt, hogy a légkör megfelelő feltételeket biztosított a műholdjelek egyenletes és zavarmentes terjedéséhez), jó vételi körülmények között ládáztál. Próbálj egy völgy mélyén eldugott dobozt megtalálni, 3-4 műhold közepesen gyenge jelénél már valószínűleg nem fog "háztól házig" vinni a készülék. Ráadásul a pontos megtalálás rajtad kívül a rejtő készülékén, a rejtésre fordított időn (átlagolás!) és a bemérési körülményeken is múlik. A régebbi, gyengébb vételi helyre dugott ládáknál pl. sokkal nagyobb pontatlanságot lehet tapasztalni.
- A térképről: jó közelítéssel a Garmin készülékek és a PDA-k ugyanazt a térképet használják. A turistautak.hu-ról letölthető .img fájlok ugyanis a Russa alatt is futnak, tehát a készülékek térképei között nincs pontosságbeli különbség (az már más kérdés, hogy pl. a Garmin szoftvere kicsit másként működhet, mint mondjuk a PPC-s Russa).
- Ma már tucatnyi GPS chipset van, ami köré vevőt építenek. Az újabb Garminoknál divat a SiRF III, ami a manapság kapható GPS-es PDA-k 99%-ban is megtalálható. De emellett a régi Garminokban más chip dolgozik, ahogy a Vista Cx-ben is más, a Bluetooth-os egységekről (SiRF III, Nemerix, Sony stb.) nem is beszélve. Ezek mind-mind képesek más koordinátákat adni ugyanazon a ponton, ugyanabban az időben, ugyanolyan vételi körülmények között állva is, mert más a feldolgozó rendszerük, más az érzékenységük. Ezt tovább bonyolítja az antenna kérdése is, hiszen nem elég egy jó chipset, valamivel fogni is kell a jelet. Az újabb Garminok híresek a jó minőségű antennájukról, míg az olcsó BT-s egységek általában itt maradnak el pl. egy 60CSx-tól (hiába van SiRF III mindegyikben).
- Pontatlanság. Ezt a témát itt a fórumon párszor már átrágtuk, mi magunk sem jutottunk végleges konklúzióra, de rájöttük egy-két hasznos dologra. Pl. arra, hogy a Garmin készülékek által kijelzett pontosság (EPE érték) egy áltudományos mértékegység, ami leginkább arra szolgál, hogy a felhasználók kapjanak egy kézzelfogható értéket, amit értelmezni is tudnak. Ellenben az érték kiszámításának módját a Garmin nem hajlandó elárulni, és mivel ugyanazokat a jeleket fogják az EPE-t számolni nem képes készülékek is, így valószínűleg a Garminok is a "sima" jelekből okoskodnak, mint amilyen a HDOP, VDOP és az ezekből számolható PDOP. Ezek persze csak "viszonyszámok", így egy átlaguser számára sokkal kevésbé értelmezhetők, de ezek legalább tudományosan megállják a helyüket, lehet őket definiálni, van rájuk képlet.
- Mihez viszonyítva pontos? Mennyit téved? Maga a kérdés is magyarázatra szorul, elvégre mihez képest pontos valami? Vagy mihez képest téved? Eleve honnét tudjuk, hogy téved a készülék? Tudom, kicsit nyelvtani játéknak tűnik, de maga a készülék nem téved, csupán a beérkező műholdjeleket értelmezi. Arról már a készülék nem tehet, hogy a jeleket útközben "elsöpörte" a napszél, az ionoszféra háborgása miatt késnek/sietnek a hullámok, a domboldal és az emeletes házak árnyékolnak stb. Ebből pedig már az is látszik, hogy a földrajzi helyzetünktől is függ a pontosság. Na meg a holdaktól. Nem mindegy, hogy hány műholdra van rálátás, azok jelét milyen minőségben lehet fogni stb.
Ez csak pár gondolat volt, még van vagy ezer a témával kapcsolatban, tehát látható, hogy nem egyszerű a kérdés. Én PDA-val ládázom, már a SiRF II-es vevőmmel is volt olyan, hogy méterre pontosan a ládához vezetett, de a nagykirály SiRF III-assal is előfordult, hogy bizony 15 méteres körzetben kellett keresgélni. Mindegyik teljesen természetes jelenség, ettől nem pontosabb vagy pontatlanabb egyik sem. A klasszikus elmélet pedig az (ezzel mindenki egyetért a fórumon), hogy az utolsó 20-30 méteren pedig már a környezetet érdemes figyelni, nem a készülék kijelzőjét. Az elméletet a legjobban az a tény bizonyítja, hogy a ládász párok esetében a hölgy cacher mindig megtalálja a ládát, miközben a férfi még mindig a készülék fölé hajolva halkan mormolja 10-20 méterre a ládától, hogy "pedig itt kellene lennie".[ előzmény: (16695) vegatti, 2007.04.26 12:25:37] |
