Látványos monstrum, meglátogatása segíthet megérteni a Bős-Nagymaros ügyet. Egy rövid idézet a http://www.c3.hu/scripta/beszelo/98/05/05nagy.htm oldalról:
A dunakiliti duzzasztó nem készült el teljesen. Áll ugyan a duzzasztómû a hajózsilippel, de a Duna fômedre nincs elzárva, tehát most Dunakilitinél nem lehet feltartóztatni a Dunát. Az 1995-ben épített keresztgáton átbukik a víz. Ahhoz, hogy Dunakilitinél 124 mBf (Balti-tenger szintje feletti magasság) fölé lehessen a vízszintet emelni a Duna fômedrében egy masszív, magas keresztgátat kell építeni, olyant, amilyennel Dunacsúnnál (a Kilitihez szánt betonkockákkal) elzárták a Dunát 1992-ben.
Az ítélet nem számol Dunakiliti befejezésével és üzembe helyezésével. Ehelyett a kész Dunacsúnnak adja át Dunakiliti funkcióit, azzal a nagyon fontos megszorítással, hogy Magyarországnak vissza kell kapnia az ellenôrzés jogát a vízmegosztás és az üzemeltetés felett, s ha a dunacsúni komplexumnál beépített turbinák által termelhetô energiából is részesedni akar, akkor hozzá kell járulnia felépítésének költségeihez. A vízkormányzás fölötti kontrollt tehát Szlovákiával közösen, a hatásvizsgálatok által megkívánt kielégítô vízmegosztást megvalósítva kellene gyakorolni - ezt írta elô a bíróság.
A magyar fél kezdettôl fogva el akar térni az ítélettôl. A tavaly ôszi érvelésben igényünket azzal indokoljuk, hogy ha Dunakilitit befejezzük, és ezzel képessé válunk a teljes (131 mBf) duzzasztásra, akkor ,,visszaszerezzük a kulcsot", azaz végsô soron - fizikailag - a magyar üzemeltetô dönti el, mennyi vizet enged a fômederbe és mennyit a bôsi turbinákra.
A mögöttes feltételezés az, hogy a C variánshoz tartozó dunacsúni létesítmények nem fognak üzemelni, optimális esetben képtelenné válnak a duzzasztásra, például azáltal, hogy a tározót hosszában kettéosztó, 1992-ben felépített töltést megbontják. Nemzetközi jogilag az érvelés gyenge lábon áll, hiszen ha Dunakiliti üzembe lépne is, az üzemrend meghatározását, így a két fôirányba küldendô vízmennyiséget Szlovákiával közösen kellene meghatározni, és jogsértés lenne, ha a megállapodottnál több vizet bocsátanánk a Szigetközbe. A fômeder fokozott vízellátásának a kulcsa tehát nem a duzzasztó hidraulikáját üzemeltetô kézben, hanem a szlovákokkal kötendô megállapodás szövegében van, függetlenül attól, Csúnnál vagy Kilitinél tartóztatják-e fel a folyót. Ugyanakkor Dunakiliti üzembe állítása megnöveli a felszín alatti vízkincs elszennyezôdésének veszélyét, fel is gyorsítja a folyamatot, és hidraulikailag semmi értelme sincs, hiszen Bôs folyamatos üzemelése esetén teljesen mindegy, hol valósul meg a duzzasztás. A Dunakiliti által létrehozott nagyobb tározótónak csak akkor van szerepe, ha Bôst csúcsra akarják járatni, s ezért nagyobb vízmennyiséget akarnak felhalmozni a csúcsidôszakban való lezúdítás végett.
A weboldal működése és tartalma folyamatos fejlesztés alatt áll, köszönettel vesszük az észrevételeket a fejlesztési ötletek oldalon.
A turistautak.hu-ra feltöltött track-eket és a letölthető térképeket, azaz térképi adatbázist az ODbL licencnek megfelelően bárki használhatja.
Minden egyéb anyag előzetes írásbeli engedély nélkül csak magáncélra használható fel. jogi tudnivalók
