A mai Kárpátalja a trianoni békeszerződés (1920) után jött létre az egykori Északkelet-felvidék négy vármegyéjéből
(Ung, Bereg, Ugocsa, Máramaros). Az a terület, ahol jártunk, a történelmi Máramaros megye része. Trianonban Máramaros kárpátaljai része Csehszlovákiának, a déli Romániának jutott. A II világháboru idején Magyarországhoz került vissza, de a háboru után Csehszlovákia helyett a Szovjetunio birtokába jutott. Ennek felbomlása után örökölte Ukrajna. Ukrajna függetlenné válása (1991) óta Kárpátalja a köztársaság délnyugati megyéje, amely négy országgal határos. Észak-nyugaton Lengyelországgal, nyugaton Szlovákiával, a délnyugati részén pedig Magyarországgal és Romániával. Területe 12 800 km2. Négyötöde hegyvidék, egyötöde alföld (beregi és ugocsai Tiszahát). Az itteni Kárpátok három nagyobb hegyvonulata: a Beszkidek és a Gorgánok a voltaképpeni földrajzi határon és a vízválasztón húzódnak, a megye középső és keleti részét foglalják el a Poloninák, és a Vihorlát-Gutini hegylánc. A vidék délkeleti részére benyúlnak a Máramarosi havasok. Legmagasabb csúcsa a Hoverla (2061 m magas). Lakóinak száma 1 200 088. Ebből 151 500 a magyar. Ukránnak vallja magát a lakosság 80 %-a (1 010 000 fő), románnak 32 ezren, orosznak 31 ezren, cigánynak 14 ezren, szlováknak 5600-an. Ezen kívül élnek itt bolgárok, beloruszok, örmények stb.
Rahó (Rakhiv)az általunk bejárt terület központja, a hegyek között 430 méter tengerszint feletti magasságban fekszik, az ukrán-román határ közelsége fontos stratégiai helyzetet kölcsönöz a városnak, itt keresztezik egymást a Galíciából és Bukovinából, Magyarországról, Romániából és Szlovákiából kiinduló kereskedelmi útvonalak. Közvetlen vasúti összeköttetése van Lemberggel, Csernoviccal, Ivano-Frankovszkkal, Ungvárral. A rahói járás területének 68 százalékát erdők borítják. Természetvédelmi terület ez, melyet a legértékesebb ökoszisztémához soroltak, beletartozik az UNESCO Bioszféra Rezervátum Világhálózatába. Raho 550 éves város, Szeged tesvérvárosa. Az első írásos emléket létezéséről 1447-ben találjuk. A városnál folyik össze a Fekete és Fehér Tisza, ezután Tisza néven még majdnem 200 km-t kanyarog a magyar határig.
Nem messze Rahótól, az Ungvár felé vezető úton, a Tisza jobb partján egy magas, fekete, téglalap alakú márványoszlop áll. Minden turista autóbusz megáll mellette. Ez az obeliszkröl azt tartják, hogy Európa geodéziai középpontját jelölő jel. (Europa közepét nagyon sok helyen vallják magukénak, pl. Magyarországon, Szlovákiában,
Lengyelországban, söt Litvániában. Szerintünk a litván verzio áll legközelebb az igazsághoz, hiszen Skandinávia is Europa....)Centre of Europe

Itt adjuk közre a Máramarosi havasokban (Kárpátalja) tett egy hetes turánk utvonalát, és a mért koordinátákat.
A tura időpontja: 2005 julius
Az utvonal:

Hoverla (falu) - Bölényhavas (Turkul)- Hoverla csucs- Rohnie- Kutatoház- Tiszaborkut (Kvasy)- Ikerhavas (Bliznica)- Dömény- Rahó

Térkép GPS koordinátákkal (Máramarosi havasok, Szvidovec 1:50000) itthon beszerezhető, a feltüntetett jelzett utak egy része nem létezik. Rahóig Munkácsrol busszal el lehet jutni, de nagyon lassú. Szálláshelyek Rahón és Tiszaborkuton vannak, de mi sátoroztunk, sok jo hely van. A területre 5 hrivnya-ért (kb 200 Ft) belépöjegyet kell venni, ezt utközben is ellenörizhetik.
A túráról további képek láthatóak az Origo Fototárban, a BEACTURA albumra keresve, a Máramaros, illetve Kárpátalja albumokban.