Itt található a szegedi "új" zsinagóga főbejárata. (A "régi" zsinagóga ott van az új mellett, de inkább úgy néz ki, mintha egy hagyományos ház lenne, eltörpül a másik mellett.) Egy hatalmas, robosztus, lenyűgöző, gyönyörű épületről van szó. Azon kívül, hogy ez egy olyan épület, amit véleményem szerint mindenképpen látni kell Szegeden, az oka annak, hogy rákerült a listára az az, hogy annak ellenére, hogy ott van szinte a központban, az ember valószínűleg nem találja meg akkor, ha "csak úgy" sétálgat. Sokan akár már hosszabb ideje élnek Szegeden anélkül, hogy pontosan tudnák, hol van a zsinagóga. És az is előfordul, hogy valaki volt már a zsinagógánal, de ennek ellenére nem talál oda másodszorra egyből.
Bejutni a zsinagógába csak pénzért lehet.
Leírás a vendégvárón:
Az új zsinagógát 1900-1903 között emelték, Baumhorn Lipót volt a tervezője, aki 22 zsinagógát épített az akkori Magyarországon. Legsikerültebb alkotása a szegedi, ez hazánk második legnagyobb zsidó temploma.
A zsinagóga 48 méter hosszú, 35 méter széles, 48,5 méter magas, belmagassága 32 méter. Szerkezeti jellegzetességei Löw Immánuel főrabbi nevéhez fűződnek, aki "Die Flora der Juden" című munkájában a Biblia és a Talmud növényeit örökítette meg.
A mór-szecessziós stílusú épületen szinte valamennyi építészeti stílus jegyei felismerhetők. Mégsem zavaró a stíluskeveredés, mivel egységet teremt a falak elefántcsontfehér-kék-arany színharmóniája.
A zsinagóga kitűnő akusztikájának köszönhetően Szeged egyik - nagy befogadóképességű, 1300 ülőhelyes - koncertterme is.
A kert nemes fái: a főhomlokzat előtti tiszafa sor, a piramistölgyek és császárfák Löw Immánuel főrabbi botanikai jártasságát tanúsítják.
A zsinagóga legszebb része a kupolabelső, mely a világot szimbolizálja, tartóoszlopai pedig az erkölcsi világot meghatározó munkát, kultúrát és a jó cselekvést. A kupoladob 24 oszlopa a nap huszonnégy óráját, fölötte a csipkebokor virágai a hitet jelképezik. A végtelen tér élménye fogalmazódik meg a kupola növényzetet jelző, zöldesbarna díszítősorától egyre sötétülő, csillagos kék üvegburkolatában (Róth Miksa). Középütt a Dávid-csillag, s körülötte a Nap kivilágítható sugarai koronázzák az égboltot.
A világtájak felé irányuló fődongák mennyezetén a megfelelő napszaki imák olvashatók héberül. A falakon látható feliratok egy szent-pétervári múzeumban őrzött, i. sz. 916-ból származó biblia kéziratbetűinek alkalmazásai.
Az impozáns márványoltár záróköve - mely az építés történetének leírását takarja - jeruzsálemi márványból van. Az izsópnövényt ábrázoló, fémpántokkal díszített frigyszekrény ajtaja, az ősi frigyládához hasonlóan Nílus-parti sittimfából készült. A szekrényben thóratekercsek vannak, rajtuk héberül Mózes öt könyve olvasható. A frigyszekrény fölött függ a finom művű örökmécses, még feljebb a kiskupola - az épület nagykupolájának leegyszerűsített mása - magasodik. Mögötte van az orgona. Az iparművészeti remekű, részben aranyozott, bronz gyertyatartók, Titus római császár diadalívének domborművei a Biblia leírása alapján készültek, féldrágakövekkel díszítettek. Figyelemre méltóak a templom művészi szépségű ablakai is: a földszintiek a liturgiai év eseményeit örökítik meg.
A főbejárat fölötti legszebb ablakcsoport a történeti visszaemlékezés ablaka. Közepét a régi és az új zsinagóga képei díszítik. A régi épület bal sarkához festett csónak, az árvízre emlékeztet. Az előcsarnok márványtábláival és a két fekete kőkoporsóval a koncentrációs táborok áldozatainak állítottak emléket.
Régi zsinagóga
A klasszicista zsinagóga a XIX. század közepén épült. Homlokzatát 1900 körül - Lipovszky Henrik és József tervei szerint - módosították. Jelenleg kulturális célra hasznosítják.
Szegednek már a mohácsi vész előtt is volt zsidó lakossága, ám végleges letelepedésüket csak II. József türelmi rendelete tette lehetővé. Első templomukat 1803-ban emelték. A második, a jelenlegi régi zsinagóga Lipovszky Henrik és Lipovszky József tervei alapján, klasszicista stílusban épült. Ebben működött egykor Löw Lipót főrabbi, aki az országban elsőként vezette be a magyar nyelvű hitszónoklatot és az orgonával kísért istentiszteletet.
Az épület Hajnóczy utca felőli falán magyar és héber nyelvű tábla mutatja az 1879-es árvíz magasságát. (Az akkori utcaszint 180 centiméterrel volt alacsonyabban.) Az udvari homlokzat emléktáblái az első világháború zsidó hőseinek neveit örökítik meg.
A weboldal működése és tartalma folyamatos fejlesztés alatt áll, köszönettel vesszük az észrevételeket a fejlesztési ötletek oldalon.
A turistautak.hu-ra feltöltött track-eket és a letölthető térképeket, azaz térképi adatbázist az ODbL licencnek megfelelően bárki használhatja.
Minden egyéb anyag előzetes írásbeli engedély nélkül csak magáncélra használható fel. jogi tudnivalók
