| Track-adatlap |
| Track neve: | Szomor környéki utak pontosítása | | - | nem volt GPS-vételt zavaró körülmény (lombkorona, házak, autó teteje, nyakban lógatott GPS, interferencia) | | - | kalibrált barométeres magasság-adatok | | - | végig jó műholdállás | | - | nem szakad a track menet közben | | - | oda-vissza track a teljes útvonalról | | - | útkereszteződések bejárva (legalább 20 méter irányonként) | | - | felesleges részek levágva | | - | trackek és útpontok elnevezései beszédesek | | - | vázlat készült a csomópontokról | | - | minden lehetséges csomópont megjelölve | | + | magam szerkesztem a térképre |
|
| Tájegység: | Gerecse |
| Felhasználó: | olahtamas |
| GPS típusa: | |
| Logolás jellege: | |
| Bejárás módja: | gyalog |
| Feldolgozta: | olahtamas, 2012.11.27 14:54 |
2012.10.23. Szomor23 teljesítménytúra.
Anikó felbujtására, gyorsan kis csapatot szerveztünk, és azon vettük észre magunkat, hogy öten +1 kutyus autózunk Szomor felé a ködös őszi időben.
Szomorra érkezve minden pompásan meg volt szervezve, már beérkezéskor mondták, hogy a focipályán parkoljunk.
Ebben csak az a pici nehézség volt, hogy a köd miatt nem láttuk a focipályát :)
Aztán egyszer csak gyengén feltűnt a kapu sziluettje, így be is parkoltunk a sorba.
A nevezés is gyorsan lezajlott, mire a lányok végeztek a mosdókban, nekem már a kezemben voltak az itinerek.
9:30-kor vágtunk neki a távnak, az itiner egyértelműen fogalmazott, és a nagy létszámú induló miatt is látszódott, merre kell menni.
A Kakukk-hegy felé vezető úton, szépen sorjában gyalogoltak a népek a tejfölszerű ködbe veszően.
A régi kálvária felé emelkedve már be is melegedtünk, a hegytetőn meg az első pontnál cukorkával vártak bennünket.
Lefele sokan óvatosan botorkáltak a meredeken, itt én gyors sűrű lépésekkel mentem le.
Anikó épp Enikővel érkezett le, és megkért, hogy fussunk egy picit, így az elkövetkezendő 250 méteren, kézen fogva futottunk a mező szélén.
Az Anyácsa-tó felé vezető szekérútra szerencsésen leereszkedtünk a kis meredek szakaszon, majd a tóig tempósan gyalogoltunk.
Az ellenőrzőponton pogácsát választottunk, majd megsimogattuk a pici fekete cicát.
Itt 7 percet töltöttünk, így már összesen 10 percre rúgott az állásidőnk. A patakátkelés a szokásos raklapos segítséggel kicsit ugyan sikamlósan, de könnyen sikerült.
A kaptató végén a távok elválása szépen ki volt táblázva, így kétség sem merült fel, hogy merre kell mennünk.
2 km után kiértünk az aszfaltútra, ahol egy vidám társaság épp pihenőt tartott, majdnem pontőröknek néztük őket.
Az itiner szövege szerint itt a Színházi bázisig kellett menni, ami végül 820 méterre volt, ott leltük meg a pontőröket.
A kapott almák elrágcsálása és egy kis pihenő 8 percig tartott, majd tovább hömpölyögtünk a tömeggel Zsámbék felé.
Hamarosan rátértünk a sárga turistajelzésre is, majd hamarosan a Mátyás borozónál találkoztunk a pontőrökkel, és itt jött elibénk Miklós is Pajti kutyussal, hogy beinvitáljon hajlékába egy kis bónusz frissítésre.
Így esett meg velünk az, hogy 1 óra 5 perc további állásidőt halmoztunk fel, de jó társaságban hamar repül az idő.
Innen a Szent Norbert tanösvényen tértünk vissza a sárga jelzésre, majd egy kellemes ösvényen haladtunk a fenyők között.
Az idillt, csak 2 crossmotoros zavarta meg, akiknek az volt az ötletük, hogy pont egy ilyen népes túracsapattal szemben kell motorozniuk ezen a szűk ösvényen.
Az Óriások lépcsőjénél nápolyival vártak a pontőrök, itt Miklóstól és Pajti kutyustól is elbúcsúztunk, és mintegy 6 perc állás után elkezdtünk leugrálni a nagy lépcsőfokokon.
Ezen kis mulatságnak a végén persze vissza kellett mászni, a Nyakas-tető oldalába, ahol út közben egy lesfedezéken pihentünk meg 3 percre, alaposan megvizsgálva azt.
A Töki-tető felé vezető út hatalmas saras pocsolyáiban Emma kutyus nagyokat fürdőzött, majd szaladásra kényszerített minket, mert nem igazán szerettük volna, ha mellettünk rázza le magáról a vizet.
Így hamar a Bab-kút nevű ellenőrzőponthoz értünk, ahol Balaton szeletet kaptunk, majd 3 perc alatt felöltöztünk és a kerítésen átbújva haladtunk is tovább, mert kezdett hűvös lenni.
Út közben egy gémeskutat vizsgáltunk be, egy kis kavicsot bedobva stopperórával mértük az időt és az 1.18 másodpercből számolva 6.8 méterre adódott a mélysége a káva szélétől.
Az utolsó ellenőrzőponton csak épp a bélyegzés idejére álltunk meg, majd lépteinket megnyújtva indultunk a cél felé, hiszen nem akartunk az aszfaltúton sokat baktatni.
Ez olyannyira sikerült, hogy 7 km/h körüli menettempót felvéve 15:50-re be is értünk a célba.
Itt is minden flottul ment, gyors érkeztetés, oklevélírás, és rendezői kézfogás, majd zsíros- és vajaskenyér, eceteshagyma, csalamádé és meleg tea.
Igazán profi rendezés, le a kalappal!
Statisztika:
A 23 km megtételéhez összesen 6 óra 20 percet használtunk fel, melyből az állásidő 1óra 38perc lett.
Fényképek:
http://indafoto.hu/olah_tamas/20121023szomor
A feltöltött fájl:
gerecse.gdb (
megtekintése a raszteresen)
Kapcsolódó trackek (automata szétvágás révén jöttek létre):
Budai-hegység