turistautak.hu
turistautak.hu térképrészleteK+ jelzés GPS-szel
[ english
Térképek




Kis Kazán-szoros
Kis Kazán-szoros
Nagy Kazán-szoros
Nagy Kazán-szoros
Kápolna a Kis Kazán-szoros kijáratánál
Kápolna a Kis Kazán-szoros kijáratánál
Hajó a Kis Kazán-szorosban
Hajó a Kis Kazán-szorosban
Decebal emlékmű
Decebal emlékmű

Típus:
emlékműgeocaching.hu-n
Név:Kazán-szoros, Decebal-emlékmű
Szélesség (lat):N 44° 38,454'
Hosszúság (lon):E 22° 17,599'
Magasság:88 m
Valószínűleg Orsova külterületén
Megye:Románia
Bejelentő:attila12
Dátum:2006.07.05 14:30
ponttípus szerintedSzobor

A Kazán-szoros szomszédságában Orsova és Dubova között található a sziklafalba vésett monumentális dombormű. A koordináták az emlékművel szemben levő dombra mutatnak.

A 974-960 fkm között található az Al-Duna leglátványosabb része, a fenséges Kazán-szoros, ahol a Duna valóságos sziklaszűkületbe nyomul. A Kazán-szoros felső része a hosszabb és keskenyebb Nagy-Kazán (974-970 fkm); míg az alsó valamivel szélesebb, de rövidebb a Kis-Kazán (967-964 fkm). A kettőt a dubovai kiöblösödés választja el egymástól. A szoros szélessége alig haladja meg a 170 métert. A víz mélysége Dubovánál 80 méter, ez a Duna teljes hosszának legmélyebb pontja. A Kazán-szoros után a meder ismét kiszélesedik, és irányt változtat. Valamivel lejjebb helyezkedik el Orsova, az egész szakasz legfontosabb települése (954-952 fkm). Orsova alatt a folyó egy jobb kanyarulatot vesz, majd itt következik a Vaskapu.

Régen az Al-Duna kritikus, körülbelül 120 km hosszú szakaszát rendkívüli vízjárási viszonyok jellemezték: kisvize 2100, legnagyobb vize 16.000 köbméter volt másodpercenként, s ehhez igen szélsőségesen változó, 50 cm-től 50 méterig terjedő vízmélységek tartoztak. A mederben számos szikla és zátony akadályozta a haladást. A folyó különböző vízállásainál – már amelyiknél egyáltalán lehetséges volt – eltérő, kanyargós utakon hajózhattak csak a bátor kereskedők, minduntalan kockára téve életüket és értékeiket.

A hajózási akadályok leküzdésére már a római korban is tettek kísérleteket. A pannóniai területen állomásozó légióknak hajón szállították az élelmiszert, s azt a Vaskapu zuhatagai gyakran hetekre feltartóztatták. Ezért a jobb part mentén hajózócsatornát építettek védgátakkal és duzzasztógáttal, amely lehetővé tette kis merülésű hajók közlekedését. A sebes vizű folyón a hajók árral szemben történő mozgatását is meg kellett oldani. A sziklafalba rögzített ácsolt galériát építettek, amelyen lovak vontatták a megrakott bárkákat. A folyón, kihasználva a mederben elhelyezkedő sziklákat és zátonyokat, Turnu Severinnél hidat is építettek. A római idők elmúltával az építmények elenyésztek, és csak a napóleoni háborúk utáni gazdasági visszaesést követően nőtt meg a keleti kereskedelem jelentősége, és ezzel összefüggésben az Al-Duna közlekedésfejlesztésének szükségessége.

Az Al-Duna szabályozásának megkezdése Széchenyi István nevéhez fűződik, aki szakértők társaságában 1830-ban végigutazta a zátonyokban bővelkedő két Kazán-szorost és a Vaskaput. Ezt követően, 1833-ban, Vásárhelyi Pál tervei alapján kezdődött az építkezés. Az 1834. évi rendkívül alacsony vízállás is segített abban, hogy a mederből a legveszélyesebb tarajos sziklákat kirobbanthassák, s így a hajózást legalább évi 152 napon át (!) biztonságossá tegyék. Anyagi okok miatt a tervekben szereplő hajózóút kiépítése nem volt lehetséges, ezért a Duna bal partján a sziklába 122 kilométer hosszú utat vájtak. Ez nem csak a hajók vontatását, hanem hajózási idényen kívül az áruk szekéren történő szállítását is lehetővé tette. I. Ferenc császár halála után a keleti kereskedelem ügye háttérbe szorult, és a munkálatokat abbahagyták.

A folyószabályozás kérdése az 1870-es években került ismét napirendre. Némi diplomáciai huzavona után – a hajóút megépítése az Osztrák-Magyar Monarchia számára volt fontos, a földrajzilag érintett Romániának és Szerbiának nem – a Vaskapunál 1898-ra elkészült 11 km hosszú, 60-80 m széles és 2 m mély hajózóút révén a 152 napos hajózási idény 290 napra bővült. Az uszályok árral szembeni mozgatása így is komoly energiát igényelt, csak nagy teljesítményű vontatóhajókkal és esetenként a part mentén haladó mozdonyokkal tudták az uszályokat mozgatni.

Alapvető változást jelentett az 1970-es évek elején a Vaskapu vízlépcső megépítése. Ezt követően a hajózás egyszerűbbé és biztonságosabbá vált a szorosokban, mivel a Duna vízszintje megemelkedett – a gátak visszaduzzasztó hatása 240 km-en érvényesül. A vízszintemelkedés következtében víz alá került többek között a kis Ada Kaleh-sziget, több mellékfolyó torkolati szakasza, Orsova régi városrésze, a Széchenyi út.

Az Orsova és Ómoldva között, a Duna mentén végighaladó (aszfaltozott) út Európa egyik leghíresebb, pazar látnivalókban bővelkedő útja.


További érdekességek a térségről itt olvashatók:
Utazás az Al-Duna mentén a Vaskaputól Ómoldováig

emlékmű-lista
közeli ládák
közeli pontok
közeli települések
megjegyzés hozzáfűzése


Bejelentkezés név:  jelszó:   tárolás [regisztráció]

Felhasználónevedet és jelszavadat a geocaching.hu oldalon is használhatod!

[ kezdőlap ] [ térkép ] [ + felmérések ~ ] [ + útvonalak ~ ] [ + poi ~ ] [ belépés ] [ faq ] [fórum] [email]

A weboldal működése és tartalma folyamatos fejlesztés alatt áll, köszönettel vesszük az észrevételeket a fejlesztési ötletek oldalon.
A turistautak.hu-ra feltöltött track-eket és a letölthető térképeket, azaz térképi adatbázist az ODbL licencnek megfelelően bárki használhatja.
Minden egyéb anyag előzetes írásbeli engedély nélkül csak magáncélra használható fel. jogi tudnivalók