turistautak.hu térképrészleteK+ jelzés GPS-szel
[ english
Térképek




A barlang bejárata
A barlang bejárata
A pénztár és információ
A pénztár és információ

Típus:
barlanggeocaching.hu-n
Név:Abaligeti-cseppkőbarlang
Szélesség (lat):N 46° 8,197'
Hosszúság (lon):E 18° 7,000'
Magasság:224 m
Valószínűleg Abaliget külterületén
Közeli települések:Abaliget 661 m É felé, Orfű 3.02 km K felé, Husztót 4.24 km ÉNy felé
Megye:Baranya
Bejelentő:bregő és andorpapa
Dátum:2005.11.05 12:03

Forrás: www.abaliget.hu

Kagylós mészkőben kialakult cseppkőbarlang, amely a Dél-Dunántúl leghosszabb patakos barlangja. A barlang a Katya-patak forrása. A mélyből előtörő víz egykor több malmot hajtott, ma a barlang vize táplálja Abaliget két mesterséges tavát.

A tudósok az Abaligeti-barlang korát félmillió évre becsülik. A triászból származó mészkőréteg a pleisztocén középső szakaszában keletkezett.

A barlang történetével kapcsolatos legrégebbi adatot az abaligeti plébánia iratai őrzik. A Decreta visitacionis című kéziratos feljegyzés, melynek vezetését 1829-ben kezdték meg, elmondja, hogy a barlangot 1768-ban fedezte fel Mattenheim József helybéli molnár. A hagyomány szerint vízimalma a Katya-patak partján állt. Feltűnt neki a rendszertelen vízhozam, és egy hosszabb száraz időszakban, amikor a malmot hajtó patak vize elapadt, a víz folyását követve bejutott a barlangba.
Ez a kézirat említi meg azt is, hogy a barlangot már a török utáni első plébános, Riedl Antal idejében Paplikának nevezték, minden bizonnyal azért, mert az abaligeti plébános a barlang elő-üregét pincének használta.

A barlangot tudományos igénnyel először Kölessy Vince, a káptalani birtok ispánja kutatta át 1819 nyarán. Elkészítette a barlang alaprajzát és keresztmetszetét. Dolgozata 1820-ban a Tudományos gyűjtemény című folyóiratban jelent meg. Ez az első hiteles és tudományos igényű barlangleírás.
Kölessy Vince dolgozata után sorra jelentek meg az Abaligeti-barlangról szóló leírások, amelyek magyar, német, francia nyelven ismertetik a barlang szépségeit.
A 19. század végén Wosinszky Mór, a szekszárdi múzeum igazgatója végzett a barlangban és környékén régészeti vizsgálatokat. Az Archeológiai Értesítőben megjelent dolgozatában írta le, milyen őskori leletekre bukkant a barlang környékén.

Az 1920-as években a figyelem a barlang növény- és állatvilágára is kiterjedt. Bokor Elemér 1923-ban korszerű térképet készített a barlangról. A barlang élővilágának vizsgálatában Gebhardt Antal érte el a legnagyobb eredményeket. Kutatási eredményei az 1930-as évektől jelentek meg a folyóiratokban, tudományos közleményben. 1959-ben jelent meg a barlangról szóló átfogó ismertetése, amelyet Oppe Sándorral együtt írt.
A barlang mintegy 466 m hosszú, átlagmagassága 3 m, szélessége 2 m. A főfolyosóból nyíló mindhárom oldalág keskeny, nehezen járható.

Klímája kiegyenlített, a páratartalom 97%-os, az átlaghőmérséklet 12,6 °C, kiválóan alkalmas légúti megbetegedések, krónikus bronchitisz, asztma, és légcsőhurut gyógykezelésére. A barlangot a közelmúltban gyógy-barlanggá nyilvánították.

A barlang állatvilágát sokan tanulmányozták. Ennek eredményeként 1934-ben már 190 állatfajt mutattak ki és írtak le, köztük a vak víziászkát, százlábúakat, több aprófutonc fajt. A barlang jelentős denevérpihenő. A téli időszakban a zavarást jól tűrő kis- és nagy patkósdenevérek százai figyelhetők meg. A napjainkban történő felmérések mintegy 19, a barlangban szaporodó, vagy ott telelő fajt határoztak meg.

A világítás hatására kialakult lámpaflóra kutatását az 1960-as évek végén kezdték meg. 15 mohafajt határoztak meg, de már páfrányok is éltek a lámpák körül. A szakszerűtlen, elavult világítási rendszer következtében elburjánzott lámpaflóra vizsgálatát és a környezetidegen növények eltávolítását a 90-es években megkezdték, de a rossz világítás miatt rövid idő alatt visszatelepült a vegetáció. A barlang 2001-ben befejezett teljes rekonstrukciója után ismét elvégezték a növénytelenítést. A csökkentett fényerőnek, a lámpatestek jobb elhelyezésének, a szakaszolásnak és az éves karbantartásnak köszönhetően várhatóan visszaszorul a lámpaflóra.

A gyógyulni vágyók mellett turisták, iskolai csoportok keresik fel a cseppkőbarlangot.

Közeli település: Abaliget É felé 695 m (2015/01/12 set by MapAudit, O'Eye)
barlang-lista
közeli ládák
közeli pontok
közeli települések
megjegyzés hozzáfűzése

-bivakhelynek megfelel
-nyitott (nincs lezárva)
-kötél szükséges hozzá

Megjegyzések:
Fil 2009.12.07 10:52Fénykép:
Érdekes hely volt, kifejezetten színvonalas tárlatvezetéssel. Köszönjük.
Juju 2006.03.20 21:21
<a href="http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=cave_4120-1"target="_blank"><b><u>részletek itt</u></b></a>

Bejelentkezés név:  jelszó:   tárolás [regisztráció]

Felhasználónevedet és jelszavadat a geocaching.hu oldalon is használhatod!

[ kezdőlap ] [ térkép ] [ + felmérések ~ ] [ + útvonalak ~ ] [ + poi ~ ] [ belépés ] [ faq ] [fórum] [email]

A weboldal működése és tartalma folyamatos fejlesztés alatt áll, köszönettel vesszük az észrevételeket a fejlesztési ötletek oldalon.
A turistautak.hu-ra feltöltött track-eket és a letölthető térképeket, azaz térképi adatbázist az ODbL licencnek megfelelően bárki használhatja.
Minden egyéb anyag előzetes írásbeli engedély nélkül csak magáncélra használható fel. jogi tudnivalók