„A falu északi végén, az Ipoly összeszűkülő völgyéből meredeken kiemelkedő dombon, kertekben, illetve bozóttal sűrűn benőtt területen láthatók a damásdi vár romjai. A domb különálló nyúlványt képez, amelyet észak felől egy kis mellékvölgy határol, délnyugati és északnyugati oldala meredeken emelkedik az Ipoly fölé, kelet és délkelet felől fokozatosan emelkedik a Fekete-hegy felé. Tengerszint feletti magassága 150 m, az Ipoly feletti relatív magassága 40 m.
A vár két részből áll. Az árokkal együtt 42x43 m-es alapterületű belső várhoz északnyugat felől csatlakozott a domb magasabb részein a mintegy 40-45x140 m kiterjedésű külső vár. A belső vár magja 5x5,2 m belméretű, 185-235 cm-es falvastagságú torony, amelynek napjainkra már csak az alsó szintje maradt meg. A torony és az övező fal közti terület egy részét udvarként használták. Az övező faltól 9 m-re kelet és dél felé újabb falmaradványok látszanak. A két fal között mély árok húzódott. Az árok keleti sarkában kőboltozatos, 190 cm belső szélességű pince nyílik, amely kelet felé 10,70 m hosszan követhető.
A külső vár a belsőből észak-északnyugatra terül el, a szinte teljesen lapos felszínű hegynyúlványon.
A rendelkezésre álló adatok alapján a külső vár szélessége 40-45 m, hossza kb. 140 m lehetett. Miklós Zsuzsa ásatása során a külső várban több XII.-XIII. századi edénytöredék, egy I. Ulászló (1440-1444) dénár és két török kori, faszerkezetű épület része látott napvilágot.
A belső vár a hazai várépítési gyakorlatban szokatlan. A domboldalba bevágva készített épületegyüttes középkori vadászkastélynak megfelelt. Hadászati szempontból kedvezőtlen fekvése miatt azonban a hegyek felőli támadás ellen szinte teljesen védtelen volt. A mai Magyarország területéről egyetlen hasonló fekvésű várat ismerünk, a nagyvázsonyit.
A várra vonatkozó első biztos adatot 1361-ből ismerjük: ekkor Búza Balázs nevű várnagyát említik.
A környéket a török a XIV. század elején szállta meg. Egy 1518 július 14.én Bakabányának Körmöchöz írott levelében olvashatjuk: „a török egy Damaschki nevű palánkot építtet. Az ellenség gyülekezik benne és már tizennyoc ágyúja is van…” A vár 1617-ben magyar kézre került, majd 1641-ben rövid időre a török ragadta magához. Egy 1641-ben kelt okirat szerint várkapitánya Bercsényi László volt. Távollétében az ellenség a kis létszámú őrségen rajtaütött, a falu lakosait leölték, s a falakat földig lerombolták. Később a köveket a falu építéséhez bontották. Mára már csak a Letkés felé vezető műút jobb oldala felett egy négyszögletes épület két méter magas falrészlete, egy dongaboltozatos pince, néhány támfal maradvány és a földsáncok árulkodnak a hajdani erősségről.
A táblát a falmaradványok alatt az országút melletti villanyoszlopra helyeztük el, az Ipoly gátjára vezető úttal szemben.”
forrás: "Várak a Börzsönyben" útikalauz (egyben a jelvényszerző túramozgalom igazolófüzete)
Közeli település: Ipolydamásd DK felé 788 m (2013/06/18 set by MapAudit, O'Eye)
A weboldal működése és tartalma folyamatos fejlesztés alatt áll, köszönettel vesszük az észrevételeket a fejlesztési ötletek oldalon.
A turistautak.hu-ra feltöltött track-eket és a letölthető térképeket, azaz térképi adatbázist az ODbL licencnek megfelelően bárki használhatja.
Minden egyéb anyag előzetes írásbeli engedély nélkül csak magáncélra használható fel. jogi tudnivalók
