Kizárólag engedéllyel, kötéltechnikában gyakorlottaknak
kataszteri szám
5452-4
Fokozottan védett!!!
Az összes zsombolyok között a látszólag legmélyebb és legfélelmetesebb a Vecsembükki-zsomboly, óriási nyílása rendkívüli mélységet sejtet.
Befoglaló kőzete világosszürke, homogén, tömött szövetű középidei Wettersteini triász mészkő , mely szinklinálisba rendeződve közel függőleges helyzetű kőzetrétegdőlést mutat.
A 900 m hosszúságú függőleges járat 14x28 m-es (kosárlabda-pályányi) alapterületen koncentrálódik. Ez mutatja, milyen sűrűn egymás mellett találhatóak az aknák, amiket helyenként csak néhány méteres, deciméteres falak választanak el, helyenként ablakokat alkotva egybenyílva. A fő hasadékok mentén kibővülő aknák, más alárendelt tektonikai vonalakkal kiegészülve alkotnak nagyobb légtereket, esetenként több akna egymásba olvadásával. Az aknák közötti kapcsolatot a hosszan elnyúló hasadékok találkozása is megteremtheti (hasadékablakok), amelyek többnyire igen keskenyek.
A Vecsembükki-zsomboly óriásaknáival az Alsó-hegy legmonumentálisabb zsombolya, -83 m mély aknája (90-es akna) az országban a legnagyobb. Feltűnő az összesen 19 akna (ill. kürtő) közül, hogy lényegében 4 nagymélységű; akna: Bejárati-akna (65 m), 90-es-akna (83 m), Oldal-akna (60 m), Hideg-álom (53 m) adja a zsomboly fő részét, valamint az eredetileg egybetartozó, csupán egy aknateremmel később kettéosztódott Új Rész -Rom-akna- (+43, -46 m), ami közel 90 m-es szintkülönbségével és átlag 12-14 x 5-7 m-es keresztszelvénnyel a legnagyobb. Ezen kívül a 2 db 30 m feletti, 2 db 20 m feletti, 6 db 10 m feletti és 3 db 10 m alatti, hossz a keresztmetszetben is kisebb -normálaknák- alkotják. A zsomboly mélyzónájában két csomóponti helyzetű aknaterem található (alul-felül aknakapcsolódásokkal): az Új Rész terme és a 200-as Depó - Cseppköves-terem, benne igen összetett tektonikai viszonyokkal. Ezek formakincsét még a jelentős méretű omlások elagyagosodása és cseppkövesedése is nagymértékben átalakítottak.
Az aknák talpát legtöbbször vörösagyag, esetenként kőzetomladék, ritkán a hasadék szálkőbeli beszűkülése jelenti. Kivétel ettől a Bejárati akna alja, ahol nagy mennyiségű javarészt felszíni eredetű kőzettörmelék, talaj, avar és behullott faágak találhatóak. A belső részek kürtőinek tetejét összeszűkülő, bezáródó hasadékok alkotják, helyenként teljesen elcseppkövesedve. A barlang kisformáit legtöbbször a töredezett vagy sima falfelületek, ritkábban szálkőbe mélyedő fejletlen karrosodott falfelületek, valamint szálkőből és oldalfalakból kipreparálódott szálkőoszlopok, kőpengék, kőhidak és párkányok jellemzik. Az elöregedés stádiumában lévő üregben aktív vízfolyás nincs, mivel ha volt is vízgyűjtő területét elvesztett, bejárata töbör peremére került. Még nagyobb intenzitású esőzésekkor is csak helyenként erősödik fel a vízbeszivárgás. Az omlások a jó megtartású szálkőzet miatt ritkák és rendszerint hatalmas kőzettömbökből állnak, helyenként a teljesen körül oldott falroncsok tömbjei képezik azokat (Bejárati-akna alatt és a Rom-aknában). Jellemző az elagyagosodás, ami a mélyebb részeken egyre nedvesebb és hígabban folyós, valamint az elcseppkövesedés , aminek szín és formagazdagsága rendkívül változatos. A hatalmas (több m2-es) lefolyások, bekéregzések és függőcseppkövek a leggyakoribbak, itt-ott kisebb, az aknák falára tapadt állócseppkövek, zászlók láthatóak, melyek közül a legszebb a 90-es akna teljes hosszában végighúzódó cseppkőképződményei. A Cseppköves-termet emeletesre kettéosztó 20 m2-es cseppkőlefolyás és az alatta az agyagon álló 1,5 m-es cseppkőoszlop a barlangban a legnagyobb. A Záporos-akna és vele azonos szinten lévő (-160 m) a Hideg-álom fala rendkívül gazdagon díszített finom korallszerű borsókövek kel. A kőhullástól kevésbé védett helyeken és az aktív vízbeszivárgási pontokon a cseppkövek teljesen hiányoznak. A falakat nagyjából felerészt sima vagy töredezett képződménymentes barnás felületű részek alkotják. Érdekesség, hogy feltárásnál, a 200-as Depónál és a Cseppköves-teremben nagyméretű emlőscsontokat találtak, ami alapján feltételezhető, hogy azok a felszínnel közvetlenül kapcsolatban voltak, - bár ezek nyomai mára már nem láthatóak - ami alapján a zsomboly relatíve gyors (geológiai mércével mért) átrendeződésére lehet következtetni.
A weboldal működése és tartalma folyamatos fejlesztés alatt áll, köszönettel vesszük az észrevételeket a fejlesztési ötletek oldalon.
A turistautak.hu-ra feltöltött track-eket és a letölthető térképeket, azaz térképi adatbázist az ODbL licencnek megfelelően bárki használhatja.
Minden egyéb anyag előzetes írásbeli engedély nélkül csak magáncélra használható fel. jogi tudnivalók
