A nagyárvíz után, 1880-1882 között elbontották a szegedi várat, ami a belváros nagy részét uralta. Mindössze ezt az 1751-ben épült, ún. Mária Terézia-kaput hagyták meg, ami a vár legfiatalabb része volt és a vízi kapu szerepét töltötte volna be, de nem használták annak soha.
A mai Vár utca helyén volt a 2. sz.-ban egy római őrállás, ami a népvándorlás idején elpusztult. A magyarok földvárat építettek ide, melyet a tatárok pusztítottak el. IV. Béla építettet kőfalat köré 1246 körül. A palota a római őrállás helyére épült. A várban megszállt Károly Róbert, Zsigmond, Ulászló, Hunyadi János és Mátyás is. Hunyadi János 1444-ben itt kötötte a szegedi békét Murad szultán küldöttségével. A török megszállás 1542-től 1686-ig tartott. 1713-1719 között újjáépítették és 19 méter széles árokkal vették körül. Csak három kapuja volt: a Szabadkai-, Budai- és a Csongrádi-kapu. Az első a Kárász utca és Kölcsey utca sarkán, a második a Kossuth Lajos sugárút és a Vadász utca sarkán, a harmadik a Juhász Gyula és Szent Mihály utca sarkán állott. II József 1768-ban megszemlélte aztán erődítmény jellegét megszüntette, és börtönné alakítatta. 1833-tól itt raboskodtak az olasz szabadságharcosok, akiket Kossuth engedett szabadon 1848-ban. 1869-ben Rózsa Sándort csalták be a várba. Nem is szabadult többé. A víz után a király Szegednek adta a várat.
A vármaradvány szegedi oldalán helyezték el az utolsó szegedi bőgőshajót vagy bárkát a Keszeget. És körülötte van a kőtár, ahol a lebontott vár 11-16-i századi darabjai láthatók.
Jelenleg a vár reneszánsz templomának a feltárása folyik az elkerített területen.
A weboldal működése és tartalma folyamatos fejlesztés alatt áll, köszönettel vesszük az észrevételeket a fejlesztési ötletek oldalon.
A turistautak.hu-ra feltöltött track-eket és a letölthető térképeket, azaz térképi adatbázist az ODbL licencnek megfelelően bárki használhatja.
Minden egyéb anyag előzetes írásbeli engedély nélkül csak magáncélra használható fel. jogi tudnivalók
