Van a belvárosban egy kis palota...
A Szent István tér 17. már több mint évtizedek óta ad otthont Pécs város polgári önszerveződéseinek, civil közösségeinek, alkotó csoportjainak, baráti köreinek. Székhelyül, működési helyül ezt a házat választotta több mint ötven civil szervezet.
A ház a XIX. század elejére tehető építésétől kezdve az 1952-es államosításáig gazdag polgári családok tulajdonában állt. E közel százötven év alatt négy fázisban alakult át és nyerte el mostani formáját a legutolsó nagyszabású 1923-as felújítása után.
A főépületet a Rihmer család emelte és 1855-ig az ő tulajdonukban volt. Ekkor épült az udvarban található melléképületek egy része is, melyek közül műemléki szempontból a nyugati várfalra épített kerti pavilon a legfontosabb. A barokk díszkert e fontos építményét a korabeli források vigadóház, vagy mulatóház néven említik. A kertben többek között volt még három medencés szökőkút is, melyek közül csak a keleti, kisebb, négykaréjos formájú díszkút van meg, de az is némileg átépítve.
A Miltényi család 1860 körül csak kis mértékben változtatott a házon: megépült kocsibejáró és talán ekkorra tehető az épület hátsó szárnyának építése is, mely ekkor még nem volt összekötve az akkori istállóval és üvegházzal.
Az 1880-as években a Förster család a kapualjra emeletet építtetett színvonalas kivitelezésű homlokzattal neoreneszánsz stílusban és az ő időszakukhoz kapcsolódik a lakóház hátsó szárnyának összekapcsolása a hajdani istállóval is.
A legnagyobb változtatások az üszögi Grosz családnak köszönhetőek, akik 1923-ban kisebb neobarokk palotát varázsoltak a házból. Ekkor készült el például a ma már gázzal működő légfűtés, a fali díszkúttal ellátott világítóudvar, a lépcsőházi míves faragott korlát, a mintás parketták, a stukkók és a főhomlokzat is ekkor nyerte el mai formáját.
Az utolsó polgári tulajdonos Gebauer Miklós kanonok volt, akinek a ház kiállítóterme, galériája is megőrizte nevét.
Az államosítást követően nem beszélhetünk számottevő átalakításról, ez inkább a lassú pusztulás időszaka, köszönhetően többek között annak is, hogy a ház csupán 1995-ben került be a műemléki leltárba és működtetőinek nem tartozott legfontosabb céljai közé állagának megőrzése, gondozása. 1952-től hosszú ideig Úttörőházként, majd kisegítő iskolaként működött és mielőtt a Nevelők Háza Egyesület székhelye lett jó ideig üresen állt. Az egykor igen színvonalas díszkert ez idő alatt csaknem teljesen megsemmisült, néhány, már pótolhatatlan kerti építménnyel együtt, nem beszélve arról hogy a főépület rendszerváltozás előtti időszakban betöltött funkciója nem igazán kedvezett a hivalkodó historizáló stílusú belső terek és iparművészeti remekek állaga megőrzésének.
A weboldal működése és tartalma folyamatos fejlesztés alatt áll, köszönettel vesszük az észrevételeket a fejlesztési ötletek oldalon.
A turistautak.hu-ra feltöltött track-eket és a letölthető térképeket, azaz térképi adatbázist az ODbL licencnek megfelelően bárki használhatja.
Minden egyéb anyag előzetes írásbeli engedély nélkül csak magáncélra használható fel. jogi tudnivalók
