A Gellért térről a rakpartra vezető gyalogos lejárnál lévő Árvízi emléktábla.
Áradások a Dunán anno...
1268. január 6.
A zajló Duna jege feltorlódott, és a jeges ár elöntötte a Buda és Pest közötti Margitszigetet (akkori nevén Nyulak szigetét) az ott lévő apácakolostorral együtt. A Pray-féle Szt. Margit legendában olvasható, hogy: Egy időben Margit asszonynak halála előtt három esztendővel karácsony után lőn nagy árvíz úgy, hogy bejüve a clastromba az szolgáló leányoknak nagy udvarára ... A monda szerint a víz leapadása után Szt. Margit megjósolta az áradás ismétlődését, amely valóban be is következett.
1619. december
Az esős időjárás következtében a Duna magyarországi részén kialakult szörnyű árvíz-ről tudósítanak az egykorú feljegyzések. Pozsonynál az áradás, valamint a vihar és hullámverés miatt két napig nem tudtak a folyón átkelni.
1732.
A Duna áradása következtében az árhullám csúcsa elérte a régi budai vízmércén mért 22 láb (695 cm) magasságot.
1744. március 4-10.
Jeges árvíz pusztított a pesti Duna-szakaszon. Óbudán és Budán 15-15, Pesten pedig 50 ház dőlt össze. Az egykori adatok szerint a kisvíz felett 7,12 m magasságra emelkedett fel az árvíz szintje. Az áradás jelentős károkat okozott Pest-Buda alatt is, ezért pl. Kiskunlacháza település lakói kénytelenek voltak falujukat a Dunától távolabb eső magaslatra átköltöztetni.
1775. február 15-17.
Az addig nem tapasztalt hatalmas dunai árvíz Pesten és Budán is pusztított, elárasztva és összedöntve a város lakóházainak felét (611 házat). A 764 cm-es tetőző magasságot elért árvíz nyomán kezdett hozzá a város vezetése - a mai Lehel tértől a Soroksári útig húzódó - árvédelmi töltés megépítéséhez. Az egykorú források arról is beszámoltak, hogy Érd, Adony települések adóit a vármegye 3 évre kénytelen volt elengedni, mert a lakók olyan nagy károkat szenvedtek az árvíztől. Dömsödtől Bátáig 1184 ház sérült meg.
1795. február - március
A Dunán jeges árvíz vonult le. Mosonnál a zajló jég összetorlódott és a víz kiöntött a medréből. A jégtorlaszokat ágyúzással próbálták megbontani. Esztergomnál és lejjebb Pesten, ill. Budán további áradások pusztítottak.
1838. március
A Duna jeges árvize Esztergomtól Szabadszállásig végigpusztította a Duna völgyét. A halálos áldozatok száma messze meghaladta a másfél százat. Pest városa az 1838-as árvíz tapasztalatait hasznosító Közönséges építési rendszabás című építési szabályrendeletében előírta, hogy a város területét fokozatosan fel kell tölteni. Minden épület földszinti talaja legalább 6 hüvelykkel magasabb kellett legyen, mint a tavaszi árvíz tetőző szintje. Németül és magyarul is megjelent Trattner János Jégszakadás és Duna kiáradása Magyarországon című munkája, amely a kortársi feldolgozások közül a legteljesebben és leginkább tárgyszerűen adott számot a század legpusztítóbb dunai árvízéről.
1876. február vége - március eleje
Pusztító jeges árvíz vonult le a Dunán, amely a Szentendrei-sziget beépített részét nagymértékben elöntötte, de a 1870-ben megkezdett szabályozásának köszönhetően a főváros területén nem okozott komolyabb károkat. Annál nagyobb volt viszont a pusztulás a főváros alatti Duna-szakaszon.
1940. március 28.
A dunai jeges árvizet követő újabb áradás, az ún. zöldár nagy károkat okozott. A Szentendreszigeti Ármentesítő Társulat jég által megrongált töltéseit átszakította, s elöntötte Pócsmegyert, valamint Szigetmonostort.
1954. július 13-31.
A dunai árvíz példátlanul tartós csapadék nyomán igen heves áradásokat keltett az alpesi mellékfolyókon. Bajorországban és Ausztriában több mint 2500 km2 került víz alá és 30 ezer lakost kellett kitelepíteni. A Duna többi hazai szakaszán a védekezés a rekord magasságú víz ellen lényegében sikeres volt. Igaz, súlyos árvízkatasztrófa érte a Szigetközt. Itt több mint 200 km2, a gemenci gátszakadás miatt pedig közel 170 km2 került víz alá, a kár meghaladta a 750 millió Ft-ot.
1965. április-július 15.
Nagy árvíz vonult le a Dunán és mellékfolyóin Csehszlovákiában, Magyarországon, és Jugoszláviában. A szokatlanul csapadékos időjárás, valamint a sokévi átlagot meghaladó alpesi hótömegek májusi olvadása következtében kialakult árhullámok magassága és tartóssága minden addigit felülmúlt. Az árvíz tapasztalatai alapján még ez évben megkezdődött a védművek fejlesztése többek közt a Szentendrei-szigeten.
1965. június 17-én a Duna Budapestnél 845 cm-rel tetőzött.2002. augusztus 19-éig ez volt a folyó budapesti szelvényében a legmagasabb jég nélküli árvízi magasság.
A weboldal működése és tartalma folyamatos fejlesztés alatt áll, köszönettel vesszük az észrevételeket a fejlesztési ötletek oldalon.
A turistautak.hu-ra feltöltött track-eket és a letölthető térképeket, azaz térképi adatbázist az ODbL licencnek megfelelően bárki használhatja.
Minden egyéb anyag előzetes írásbeli engedély nélkül csak magáncélra használható fel. jogi tudnivalók
