turistautak.hu
turistautak.hu térképrészleteK+ jelzés GPS-szel
[ english
Térképek























Típus:
barlanggeocaching.hu-n
Név:Molnár János-barlang
Szélesség (lat):N 47° 31,094'
Hosszúság (lon):E 19° 2,169'
Magasság:112 m
Valószínűleg Budapest II. kerület külterületén
Közeli települések:Rózsadomb 662 m Ny felé, Budapest III. kerület 1.36 km É felé, Szemlőhegy 1.43 km ÉNy felé
Megye:Budapest
Bejelentő:@david
Dátum:2005.01.07 03:10
hossz414 m
kataszteri szám4762/5
mélység62 m
feltáró egyesületFTSK Barlangkutató Szakosztály
járhatóságbúvár
legnagyobb vízszintes kiterjedés26 m

a közeli geoláda egyik ponta is ide mutat: GCtork

Búvármerüléssel járható csak, különleges.

Szinonima: Lukácsfürdő forrásbarlangja, Malomtavi-barlang, Malomtó-forrásbarlangja, Szt. János-barlang, Szt. Lukács-tavasbarlang

--------------------------------------------------------------------
Budapest belterületén, a Budai-hegység keleti előterében elterülő József-hegy tövében található. Száraz, természetes bejárata a Malom-tó fölötti hegyoldalban nyílik, 116 méteres tengerszint feletti magasságban. Hossza 414 méter, összmélysége 52 méter, legmélyebb pontja a vízszint alatt -37 méter mélységben található.

--------------------------------------------------------------------
A Frankel Leó úton, a Lukács-fürdővel szemben elterülő Malom-tó közelében, jelenleg négy bejárata ismert a barlangnak. Ebből kettő természetes: a felső, régen ismert száraz bejárat, és a tó vízszintje alatt 3,6 méter mélységben nyíló un. Alagút-forrás. Mesterséges bejárata a Malom-ág nevű, részben levegős szakaszra nyílik. Természetes, de mesterségesen tágított bejáratnak tekinthető a Boltív-forrás hasadéka, amely 16 méter mélységben a barlangba csatlakozik, azonban járhatatlanul szűk. Vízszint közeli szakasza a Malom-ágban folytatódik, de az ide beépített vízkiemelő vezeték miatt gyakorlatilag járhatatlan.

--------------------------------------------------------------------------------
A barlang első kutatója az 1860-as években Molnár János patikus volt, aki felmérte a hegy oldalában nyíló üreget, és elemezte a források vizét. A víz alatti járatok feltárását 1953-ban kísérelték meg először. Kessler Hubert, Rádai Ödön és Sambre Attila a tűzoltóságtól kölcsönkapott oxigénes mentőkészülékkel próbálkoztak a Boltív-forrás járatrendszerébe bejutni, de a technika nem tűnt megfelelőnek. Hosszú ideig tartó sikertelen kísérletsorozat után 1960 május 22-én megszületett az első győzelem. Az MHS BEKSz búvárai a Malom-tóból indulva az Alagút-forráson keresztül bejutottak a száraz szakaszba. 1960-tól kezdődően 1983-ig a Delfin Könnyűbúvár Szakosztály búvárai jelenlegi hosszúságában feltárták az akkori könnyűbúvár technikával még elérhető víz alatti barlangszakaszokat.

--------------------------------------------------------------------------------
A barlangot befoglaló kőzettömeg, a Hármashatár-hegycsoporthoz tartozik, annak legkeletibb részét alkotja. Fő tömege a felső eocén üledékképződési ciklus befejező szakaszát képező budai márga, és bryozoás márga. A pleisztocén végén bekövetkezett mozgások hatására, ÉNy-DK-i irányú hasadékok keletkeztek. Ezekben talált utat magának a feltörő hidrokarbonátos termálvíz, amely a mindenkori erózióbázis, azaz a Duna szintjén látott napvilágot.

--------------------------------------------------------------------------------
A Molnár János-barlang a jelenlegi karsztvízszint alatt van, így járatainak jelentős része víz alatt húzódik. Ma is aktív forrásbarlang, amelyben megfigyelhető a melegvizes barlangképződés folyamata. E barlangtípusok kialakulásban jelentős szerepet játszik a keveredési korrózió, amely megfigyelhető a járatrendszer középső szintjében. Itt a méretek, és a formaelemek hasonlóak a budai hegység barlangjaira általánosan jellemző morfológiai elemekhez. Uralkodóak a magas, ill. mély, keskeny hasadékok, amelyeket vízszintesen haladó tágasabb járatok kötnek össze. A keveredési zónában a kőzetfelszín tagolt: üstszerű oldásformák, és gömbfülkék teszik változatossá. Jellegzetes képződménye a barlangnak a táblákban megjelenő kipreparálódott barittelér , amely fejlődésének kezdeti időszakáról tanúskodik. A tengeri üledék megkövesedett élővilága több helyen tanulmányozható. Tömeges megjelenésű Bryozoa és Echinoidea kövületek láthatóak a falakon, ill. a teljesen kipreparálódott fossziliákat a barlangot kitöltő üledék épségben megóvta.

------------------------------------------------------------------------
Fokozottan védettségének legfőbb indoka, hogy vizét a Lukács-fürdő hasznosítja, s az oda látogatóknak kínál fürdőzést, üdülést, gyógyulást.
A barlang felszíni bejáratai jelenleg biztonságos vasajtóval vannak ellátva. Látogatási engedélykérelemmel a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságához, ill. a barlangot hasznosító Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Részvénytársasághoz kell fordulni. Bejárása azonban komoly technikai és gyakorlati felkészülést igényel. A felső, száraz szakasz kivételével csak légzőkészülékkel járható, annak is a biztonságos barlangi merüléshez alkalmazott speciális típusával.

barlang-lista
közeli ládák
közeli pontok
közeli települések
megjegyzés hozzáfűzése

-bivakhelynek megfelel
-nyitott (nincs lezárva)
+kötél szükséges hozzá

Megjegyzések:
Juju 2006.03.20 22:00
<a href="http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=cave_4762-5"target="_blank"><b><u>részletek itt</u></b></a>

Bejelentkezés név:  jelszó:   tárolás [regisztráció]

Felhasználónevedet és jelszavadat a geocaching.hu oldalon is használhatod!

[ kezdőlap ] [ térkép ] [ + felmérések ~ ] [ + útvonalak ~ ] [ + poi ~ ] [ belépés ] [ faq ] [fórum] [email]

A weboldal működése és tartalma folyamatos fejlesztés alatt áll, köszönettel vesszük az észrevételeket a fejlesztési ötletek oldalon.
A turistautak.hu-ra feltöltött track-eket és a letölthető térképeket, azaz térképi adatbázist az ODbL licencnek megfelelően bárki használhatja.
Minden egyéb anyag előzetes írásbeli engedély nélkül csak magáncélra használható fel. jogi tudnivalók