A város alapításának legendája Sebenitz nevû pásztorról szól, aki az Óhegy sziklái alatt legeltette nyáját, amikor két szalamandrára lett figyelmes. Az egyik háta ezüst-, a másik arany színben csillogott. Állítólag ezek vezették rá a pásztort a vidék arany- és ezüstlelõhelyeire.
A tatárjárás után IV. Béla király telepített be német bányászokat, és itt bányászták Magyarország arany- és ezüsttermelésének jelentős részét. (Magyarországi bányákból került ki a XV. században az európai aranytermelés 80%-a, az ezüstnek pedig egynegyedét termelték a régi Magyarországon.)
A világon először itt alkalmaztak puskaport a bányászatban (1627-ben), 1735-ban Selmecbányán alapította meg Mária Terézia a világ első bányászati akadémiáját, amelynek hagyományait mai napig Miskolcon és Sopronban is ápolják.
A 19. században a bányászat lehanyatlott, az egykor Magyarország harmadik legnagyobb városa azóta sem talált igazán magára, ebben lehet segítségére az 1993-ban elnyert természeti és kulturális világörökségi címe.
A weboldal működése és tartalma folyamatos fejlesztés alatt áll, köszönettel vesszük az észrevételeket a fejlesztési ötletek oldalon.
A turistautak.hu-ra feltöltött track-eket és a letölthető térképeket, azaz térképi adatbázist az ODbL licencnek megfelelően bárki használhatja.
Minden egyéb anyag előzetes írásbeli engedély nélkül csak magáncélra használható fel. jogi tudnivalók
