A falu a Lengyel család birtoka az egész középkoron át. 1660-ban a szigligeti várhoz tartozott. Egy 1703 tájáról való összeírás Zankó Miklós és Boldizsár birtokának mondja. 1715-ben 20 háztartást írtak benne össze. 1726-ban is a Lengyel családé. A XIX. század első felében a Lengyel család örökösei bírták. Közülük báró Fechtiqnek itt híres gazdasága és ménese volt. Később, részben vétel, részben örökség útján, a Zichyeké lett, és a XX. század elején Zichy Bélának volt itt a legnagyobb birtoka és két kastélya. A régebbi emeletes kastélyt a Horváth család építette a XVII. század vége felé. Az újabb kastélyt a Lengyel család a XIX. század elején építtette, de az Inkey család átalakíttatta és megnagyobbította.
A kastélyt Zichy Béla 1914-15-ben modernizáltatta és újítatta fel. Korszerűsítette a fűtési rendszert, bevezetette a villanyt, vízvezetéket építtetett, a fürdőszobákat és konyhát kicsempésztette, új ajtókat, ablakokat készíttetett, a kastély fő- és melléklépcsőire, erkélyére műkőborítást csináltatott, a plafonokat gipszstukkókkal díszítette, valamint kifestette a belső tereket. A kastélyban a földszinten 15 szoba és folyosók voltak, az emeleten 12 szoba, 1 kredenc szoba és folyosók, az egész épület alatt pedig pince húzódott. Ezenkívül a kastélyhoz tartozott még konyhaépület, jégverem, kulcsárság, fészer, szerszámos kamra és angolkert. Egy 1927-es leírás szerint a gróf lovai számára a kastélyudvarban parádés boxot építtetett, melynek falait lóversenyt ábrázoló fényképek díszítették. A dolgozószobájának falán 10 nagyméretű lóverseny sportot ábrázoló színes angol kőrajz, valamint ugyanennyi nevezetes lovakról készült fénykép függött. A gróf hálószobájának falát 34db lóversenyt és rókavadászatot ábrázoló színes, angol litográfia díszítette. A hálószobákban biedermayer, vagy reneszánsz velencei faragott szekrények voltak. A kastélyt díszítő olajfestmények közül nagy értékűek voltak Valentiny János képei (Cigányleány (1874), Casanova). A kastély könyvtára 3138 kötetet és 340 füzetet foglalt magába, köztük az ókori klasszikusoktól a modern szépirodalomig.
A háborús károkat 1947-ben kezdték kijavítani. Eközben a vízvezeték befagyott csövének kimelegítésekor leégett a tető, kiégett az emeleti rész. A javítási munkálatokhoz ismét hozzáfogtak, s a lengyeltóti tüdőkórházat 1947. május 15-én, a népjóléti miniszter, a megyei főispán, az alispán, a járás vezetői és a helyi képviselőtestület tagjainak jelenlétében ünnepélyes keretek között megnyitották. Fejlesztéseket követően 1951 után a kórházat 120 ágyasra bővítették. A tüdőbetegek csökkenése miatt 1976-ban belgyógyászati osztályt hoztak létre, 1977-ben került a Marcali kezelésébe, s a Marcali Kórház krónikus és utókezelő osztálya lett, 80 tüdő- és 40 belgyógyászati ággyal. 2006-ban a Marcali kórházba helyezték át a krónikus osztályt, így a lengyeltóti kastélyban működő intézmény bezárásra került. Marcali önkormányzata 2007-ben adta el az épületet a hozzá tartozó ősparkkal. Forrás
Közeli település: Lengyeltóti DNy felé 214 m (2015/04/13 set by MapAudit, O'Eye)
A weboldal működése és tartalma folyamatos fejlesztés alatt áll, köszönettel vesszük az észrevételeket a fejlesztési ötletek oldalon.
A turistautak.hu-ra feltöltött track-eket és a letölthető térképeket, azaz térképi adatbázist az ODbL licencnek megfelelően bárki használhatja.
Minden egyéb anyag előzetes írásbeli engedély nélkül csak magáncélra használható fel. jogi tudnivalók
