A Cserhát legnyugatibb tagja a Naszály, mészkőröge 200 millió éves, a triász időszak trópusi tengerének üledéke. Ez a tenger nagyon sekély volt. A sós trópusi tengervízben gazdag élővilág alakult ki, ennek megfelelően ezekben a tengeri kőzetekben a zöld algák által kiválasztott szép világos színű mészkő található. A DCM Rt. (ma DDC Rt.) is erre a nyersanyagbázisra épült. A dachstein mészkő vastagsága 220 méter, erősen karsztosodott. Legismertebb barlangja a Násznép-barlang, tipikus karsztbarlang. Hatalmas messziről látható bejárata egy függőleges sziklafal oldalából nyílik. Több kis barlangon kívül rendkívüli értékeket képvisel a Szinlő barlang, a jelenlegi feltárások eredményeként talán az ország egyik legmélyebb barlangja. Ez a barlang a Naszály nyugati platóján jól kivehető tebersorok utolsó tagja, nyílt víznyelőként működik. Ugyanitt található a Kis tó is, egy eliszaposodott nagyobb teberben, melynek vize egész évben megmarad. A Naszály oldalában, Monyok-völgy bejáratánál található egy kisebb karsztos daschstein mészkőrög.
A triász mészkő és dolomitlerakódás után a terület több mint 100 millió éven keresztül volt szárazföld, amit a terület karsztosodása és a bauxitképződés bizonyít.
A mai hegység területének süllyedése, csak az eocén tenger előrenyomulásával kezdődött meg. Ugyan úgy mint a Dunántúli-középhegység öbleiben, az eocén rétegek itt is kisebb barnakőszén telepeket zártak magukba. A kőszén aljzatát a daschstein mészkő adja, ennek felszínén kavics van, aztán jönnek a mocsári rétegek. A széntelepeket édesvizi mészkőréteg fedi, majd tengeri agyagrétegek.
A Pádimentum kőbányában jól tanulmányozhatók a nummulinás mészkőrétege, melyek megtalálhatók a Naszály keleti kibillent platón is. A Lánchíd pilléreit is itt fejtették...
Az oligocén korú üledékek még fontosabb szerepet játszottak a felszínen lévő kőzetek közül, mint az eocén üledékek. Ez a kőzet a hárshegyi homokkő. A hárshegyi homokkő az oligocén tengerpartján halmozódott fel, vele egyidőben a szárazföldön tűzálló agyag keletkezett.
Az elzáródott tengeröblökben képződött a kiscelli agyag, majd a kornak utolsó harmadában a kevesebb agyagtartalmú slir, helyi elnevezése a palócos "apoka".
A Naszályon a triász sasbércet 350m körüli tengerszint feletti magasságban szívós, kékesszürke agyag övezi, s ezt használja a DCM Rt. (DDC Kft.) adalékanyagként. A hárshegyi homokkő viszont a Naszály gerincét burkolja, mintegy 20m vastagságban. Az, hogy a hárshegyi homokkő több, mint 500 méter magasságban van a Naszály mészkőfelszínén, bizonyítja, hogy a hegy mészkőfelszíne az oligocénben még a tenger aljzatát alkotta. A triász mészkő és a hárshegyi homokkő képződése közt közel 170 millió év az időkülönbség!!
A homokkő kiváló építőkő, mert fagyálló és jól megmunkálható. A Nagybánya vagy Cserkőbánya hosszú időn keresztül adott jóminőségű követ sok jelentős építkezéshez - például a váci székesegyház oszlopait is innen szállították. A bánya környékét számtalan kisebb "kráter" veszi körül, itt sokkal régebbi tevékenység nyomait találjuk. Évszázadokon keresztül készültek e helyen malomkövek. A cserkőbánya szomszédságában lévő "Zsidóbánya" nem volt kőfejtő. Egy hatalmas homokkő letörés, szirti gyöngyvesszővel, és a Tátra szilikátos szikláin honos kormos zuzmó (Lasallia pustulata) tenyérnagyságú fekete zuzmótelepeivel.
A Naszály tetején a homokkőrétegek többszáz méterrel magasabban vannak a sasbércszerű kiemelkedések révén, mint általában a környező területek. Ez a tény a Naszály kiemelkedését a földtörténet utolsó 30 millió esztendejére teszi. A Naszály Katalin-puszta felé eső oldalán is vannak oligocén rétegek. Felsőpetényi tűzálló agyaggal rokon képződmények, amelyet őseink fazekak készítésére, később kályhák, kemencék tapasztására használták. Említésre méltó, hogy a Naszály tetején festékföldbányászat folyt, az oligocén hárshegyi homokkőben lévő lencséket fejtették.
A korszak végén rövid időre kiemelkedett, szárazulattá vált, megindult a lepusztulás. Nem sokáig tartott ez a szárazföldi korszak. Az eocén-tenger csakhamar birtokába vette az egész Cserhát területét, ahol a vulkánosság ebben az időben kezdődött és szigettengerré változtatta a tájat. Ennek a tevékenységnek a Naszályon nyoma sincs, de ha a Kopaszokról körültekintünk a csörögi Kígyóhegy több kilométeres andezittellére ötlik szemünkbe, ami egyik igen jellegzetes megnyilvánulási formája a cserháti vulkanizmusnak. A Pannon tenger üledékei a lépcsős sasbérc törmelékgyűrűjén kívül helyezkedő neogén halomvidéken találhatók.
A jégkorszakok jellegzetes képződménye a porhullásból keletkező lösz és jégkori vályog. A jégkorszakok idején szoliflukció révén kőfolyások alakultak ki. Főleg a hárshegyi homokkőből álló lejtőket jellegzetes periglaciális kőtenger borítja, de az északi meredek mészkő letöréseket is vastagon fedi a "csurgó" kő.
A jelenkori képződmények közül a Gyadai réteken folyó Monyók patak hordaléka képvisel jelentősebb patakhordalékot.
Ezek alapján biztonsággal állítható, hogy a Naszály a környék legérdekesebb és legértékesebb élőhelye. Természeti értékeinek veszélyeztetettsége miatt védelemre szorul...
Részletek: Móró Ferenc 1993, A Naszály hegy természeti értékei c. dolgozatából
Közeli települések: Kosd DK felé 3.82 km, Ősagárd ÉK felé 4.19 km, Vác D felé 5.49 km (2014/10/15 set by MapAudit, O'Eye)
A weboldal működése és tartalma folyamatos fejlesztés alatt áll, köszönettel vesszük az észrevételeket a fejlesztési ötletek oldalon.
A turistautak.hu-ra feltöltött track-eket és a letölthető térképeket, azaz térképi adatbázist az ODbL licencnek megfelelően bárki használhatja.
Minden egyéb anyag előzetes írásbeli engedély nélkül csak magáncélra használható fel. jogi tudnivalók
