A városka Szent László tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1902-ben épült. A templomkert stációinak domborművei a pécsi Zsolnay-gyárban készültek.
62/281-014
Az 1800-as évek második felében, Szegedtől Baja felé haladva, közel negyven kilométeren keresztül tanyák, legelők és nádasok váltogatták egymást. Az úgynevezett "semlyék"-et apró vízerek kötötték össze, vezették a vizet dél felé a Vajdaságba. Földművelésre kevésbé, a sok homok miatt, de legeltetésre kiválóan alkalmas volt, különösen esősebb nyarakon. - 20 kilométerre a várostól magasabb domb emelkedik az országút mellett. "Kenyérváró" dombnak hívták. Nevét onnan kapta, hogy a juhászok délidőben ezen a dombon pihentek meg. Innen már messziről lehetett látni, ha a feleség, vagy a gyerek hozta az ebédet.
A szájhagyomány szerint az egyik juhász várakozás közben a domb tetejébe szúrta pásztorbotját és azt jövendölte a többieknek: "Möglássátok ide éccő még templomot építenek!" A jóslat 1892 május 16-án valósággá vált. Ekkor nagy ünnepség keretében Szeged-Alsóközponton, (ma Mórahalom), Tisza Lajos kormánybiztos sürgetésére, felépült és megalakult a város kihelyezett polgári intézménye, és felavatták a dombon épült kápolnát. - A kápolna felépítését az indokolta, hogy 1891-ben Szeged város, mint kegyúr, a nagy kiterjedésű birtokait felosztotta a könnyebb kormányzás érdekében, kapitányságokra, és elrendelte, hogy ezekben a központokban kápolna is épüljön a vallásos nép összetartására. A lelki igények kielégítését a szegedi Mátyás-téren levő Havasboldogasszony templom ferences szerzeteseire bízta.
Az 1879-es nagy szegedi árvíznek ez is az egyik következménye, egyúttal emlékkápolnának is szánták és a Szent Őrzőangyalok tiszteletére szentelték. Szent István óta ez volt az első egyházi épület Szeged-Alsóközponton. Eleinte a szerzetesek, csak vasárnap és ünnepnapokon jöttek ki misézni, de ez kevésnek bizonyult, ezért a Püspök úr Hoschek Vince ferences szerzetest bízta meg a lelkészi szolgálattal és megfelelő lakást is biztosított itt számára. Állomáshelyét 1894 augusztus 10-én foglalta el. Ekkor kezdődött el itt az anyakönyvezés, majd két évvel később temetőt is létesítettek, hogy ne kelljen mindenért Szegedre menni.
A lakosok vallásos buzgósága miatt, a kápolna hamarosan szűknek bizonyult, és már négy ferences atya járta a tanyákat és dolgozott Alsótanyán. 1899 április 13-án Nagypál Kilit atya vette át a lelkészség vezetését, és az ő idejében emelkedett Alsótanya önálló plébániai rangra.
Bálint Sándor néprajzkutatónk szerint Magyarország ezredéves jubileuma itt is megmutatta serkentő hatását. Elhatározták, hogy templomot építenek. Az alapkövet 1903 májusában Jászai Géza tette le. A templom gyorsan épült Szeged város kegyuraságának jóvoltából. Júniusban már a torony-keresztet tették fel és október 15-én Németh József segédpüspök úr, rengeteg hívő részvételével fel is szentelte. Ezt a templomot a Szeged-Alsóvárosiak is a magukénak érezték, hiszen egyre többen költöztek ide közülük is.
Néhány szó a templom védőszentjéről. A kápolnát az "Őrzőangyalok tiszteletére" szentelték, hogy Szeged városát őrizzék az újabb árvíztől. - A templomot viszont Szent László király oltalmába tették. Nem tudjuk kinek az ötlete volt, de még meg van az eredeti oltárkép, ahol Szent László királyt úgy ábrázolják, mint aki katonáinak még a sziklából is vizet fakaszt. El tudom képzelni, hogy itt a homoktenger közepén jól jött a "vízfakasztó" szent László pártfogása.
A lelkipásztori teendőket még mindig a ferencesek látták el, Kilit atya után egy évig Boskó Ferenc vezetésével. Aztán kérték a kegyuraságot (Szeged városát), hogy a plébániát tegye a püspökség hatáskörébe, mert itt ők nem tudtak szerzetesi életet élni.
Az új plébános, 1914-től 1932-ig Barmos György , szintén ferences szerzetes, de hamarosan kilépett a rendből és világi papként folytatta tevékenységét. Óriási feladatot vállalt magára, hiszen a plébánia területe kiterjedt az átokházi, (ma Ásotthalom), a csorvai, a zákányi, a királyhalmi, a mórahalmi és a nagyszéksósi kapitányságokra. Több mint 30 kilométeres körzet, sok-sok tanyával, 18 ezer lakossal, kocsin vagy szánkón bejárni egyedül nem is tudta. Ezért segédlelkészt (káplánt) kapott kisegítőül. 1914-től 1986-ig, összesen 32 káplán szolgálta a híveket.
Az I. világháború lelkiekben és anyagiakban is nagy kárt okozott ennek a vidéknek is. Az új országhatár beleharapott a plébánia területébe, és 1918 január 12-én mind a négy harangunkat elvitték háborús célra.
Első plébánosunk Barmos György 1932-ig vezette a plébániát. Nagyon sokat tett ennek a vidéknek fejlődéséért. Tevékenyen együttműködött Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszterrel. Ő is szorgalmazta az iskolák építését, és segítette a tanyasi gyerekek beiskolázását. Hálából a késői utókor Mórahalom központi iskoláját és az előtte díszburkolattal ellátott teret róla nevezték el. Barmos György esperes-plébános áldásos munkáját díszes dombormű is hirdeti a téren, amit 2001 szeptember 21-én a városnap keretében lepleztek le.
Az ő idejében nagyjelentőségű események is történtek. A legnagyobb tömegeket megmozgató ünnepség 1921 május 21-én zajlott le. Dr. Glattfelder Gyula megyéspüspök úr bérmálni jött. Vele jött Somogyi Szilveszter Szeged szabad királyi város polgármestere is, és a környék valamennyi egyházi és világi méltósága is. Az akkor szokásos díszes ruhákban és fogatokkal. Ekkor szentelték fel az új harangokat és helyezték el a toronyban, és ekkor áldották meg az újonnan épített, ma is működő plébánia épületet. Becslések szerint több mint 40 ezer hívő vett részt az ünnepségeken.
A másik, országos hírű esemény, a Missió volt. 1923 szeptember 2 - 10 között, a Katolikus Ébredés szervezésében lelki napokat tartottak. Ennek célja: "a háborúban és szétszakítottságban elszenvedett lelki károk helyreállítása" volt. Szinte minden családban gyászoltak. 1071 hősi halott nevét vésték fel az emlékműre, akik mind erről a környékről valók voltak. Ez a hetes lelkigyakorlat olyan jól sikerült, hogy a nyolc ferences gyóntató atya, csak a férfiakat tudta meggyóntatni. A záró szentmisén, hétezren járultak szentáldozáshoz. A sort Dr. Somogyi Szilveszter Szeged polgármestere kezdte.
Barmos György plébános úr 18 éves működése alatt sokat lendített a vidék műveltségén is. Nem maradt el tőle utóda, Dr. Balogh István, közismert nevén "Balogh páter". Tovább szervezte a közigazgatást a lakosság sorsának könnyítésére. Az első nyilvános telefon például a plébánián volt, az alakuló község központját parkosította. Nyáron a vasárnapi nagymisék után gazdaképző tanfolyamot szervezett a templom előtti hársfa alatt. Népes látogatottsága volt. - Papi tennivalóin túl, jelentős politikai, és közéleti tevékenységet is folytatott. Neki köszönhető három újság megjelenése is: mint hírlapíró a "Szegedi Katolikus Tudósító", a "Tanyai Újság" és a "Délmagyarország" szerkesztője volt. - Közben 11000 hívő lelki ügyeit is intézte. Mint politikus megszervezte a "Független Magyar Demokrata Párt"-ot, és végül 1945-ben felkérték az új magyar kormányban való részvételre is. Ekkor lemondott plébániájáról és átadta Árnyas Gyulának.
Magyar Péter szervezésében gyűjtést rendeztek, és 1934 június 13-án, felszentelték az új szt. Antal oltárt.
1948-ban átépítették a szentélyt, és Bart Ferenc új főoltárképet festett szent László királyról. A költségeket önkéntes adományokból fizették.
(forrás: www.morahalom.hu)
A weboldal működése és tartalma folyamatos fejlesztés alatt áll, köszönettel vesszük az észrevételeket a fejlesztési ötletek oldalon.
A turistautak.hu-ra feltöltött track-eket és a letölthető térképeket, azaz térképi adatbázist az ODbL licencnek megfelelően bárki használhatja.
Minden egyéb anyag előzetes írásbeli engedély nélkül csak magáncélra használható fel. jogi tudnivalók
