A tábla szövege:
<b>Rózsaszentmárton
Tarcod-oldal
felhagyott andezit bánya</b>
A Tarcod-oldali felhagyott kőbányát (lásd térképmelléklet) ahonnan épület alapba ill. lábazatépítéshez szállították egykoron a kőzetet - egy andezit lávaárba mélyesztették, ami a Mátra-hegységet felépítő lávaárak és piroklasztikumok (többnyire szórt vulkáni törmelékek) egymásra épült sorozatának egyik tagja. (Ezt a szendvicsszerű felépítési rendszert nevezik sztrato- vagy rétegvulkánnak). Az itt látható, a kihűlés során pados szerkezetű vált feketés-szürke színű, tömött szerkezetű szabad szemmel ásványi szemcséket alig tartalmazó andezit származási helyeként a kőbányától É-Ény-ra, kb. 2km-re található jobbágyi Nagy-Hársas-hegy krátere valószínűsíthető. Erre utal a lávapadok D-DK-i irányú, 10-15°-os dőlése. A mézszerűen folyó láva 800-1000°C hőmérsékletűek lehettek, a kráterből kifolyva lassan vették birtokukba az alacsonyabban elhelyezkedő területeket. A megszilárdulásukat követően törések szabdalták fel, ilyenek figyelhetők meg a bánya felső szintjének. jobb- és baloldali részén is. A bányában a két törésvonal között, de a domboldalban máshol nagy kiterjedésben hidroterminálisan erőteljesen elbontott (fehéres szín, könnyen széteső, gyakran gömbhéjas szerkezetű) kőzet található, ami építkezésre már nem volt alkalmas, viszont pincék kialakítására annál inkább. Később a Pannon-tenger öntötte el a Mátra déli lábát. Ennek üledékei fedezhetők fel a pincesortól D-re található szőlő ültetvényeknél (lásd földtani szelvényt).
A bánya csapadékosabb időben igen jól mutatja a vulkáni kőzetekben kialakuló hasadékvízrendszer mozgását. A felszínre hullott eső vagy az olvadék víz a fent említett kihűlési repedéseken, hasadékokon (a keletkezésük a kisüléskor fellépő zsugorodásra vezethető vissza) keresztül szivárog zeg-zugos úton a mélység felé. A kőbánya baloldali részén az andezit padok határán lép felszínre a leszivárgott csapadékvíz.
|  |
