Cserépfalunak ezt a részét nem kis gúnnyal „Kisamerikának” nevezték. Nyilvánvalóan a létminimum alatt élők laktak itt. Az építészeti jegyekből arra lehet következtetni, hogy az 1900-as évek elején vésték ezeket a lakásként funkcionáló üregeket. Szabó Zoltán 1938-ban íródott híres szociográfiájában „A cifra nyomorúság”-ban a településen még 12 db barlanglakást dokumentált, amiben 36-an éltek.
Arra vonatkozóan, hogy ez nem elszigetelt jelenség, ugyanebből a könyvből értesülhetünk: a környező 10 településsel együtt 805 db kőbe vésett hajlékot vesz lajstromba, összesen 4005 lakóval. Egy 1975-ben készült felmérés alapján, még mindig lakott volt egy pincelakás Cserépfaluban.
Egy szintén, az 1930-as évek elején készült leírás így jellemzi a barlanglakásokat: „Az ablakok szűkek, a falak nedvesek, eső idején a tetőn a víz beszivárog, a levegő dohos, az ételek megpenészednek. Árnyékszék nincs, a szemétdombra, a bokrok mögé járnak, e miatt a lakások környéke a vérhasnak és a hastífusznak melegágya. Az állatok is vagy a lakásban, vagy közvetlen a lakás melletti ólban vannak ”
Akkor mégis mi kényszerítette az itt lakókat, hogy ilyen embertelen körülmények között éljenek? Ebben többek között közrejátszott az, hogy egy ilyen „lyuk” olcsóbb volt, mint egy parasztház, kisebb volt az adója és az ott lakók szerint takarékosan lehetett fűteni. Arra vonatkozóan, hogy mi indította el a kőbe vágott lakhelyek kialakításának folyamatát nincsenek pontos információk.
Talán a legvalószínűbb egy történelmi folytonosságot feltételezni, funkcióváltásokkal.
Az először idetelepült népek a barlangok mintájára vésték kőzetbe lakhelyeiket, később borospincéket alakítottak ki benne, majd a XVIII. sz. végén, XIX. Sz. elején ismét hajlékokat faragtak a vulkáni tufába. Ez utóbbinak a néphagyomány szerint az volt az oka, hogy a földesurak nem adtak házhelyet a termőföldjükön, ezért szorultak a terméketlen a sziklafalak területére. Az mindenféleképpen elősegítette a pincék és pincelakások meghonosodását, hogy az itt található, a vulkánok által kiszórt riolittufa könnyen faragható, többé-kevésbé szilárd és jó hőszigetelő kőzet volt.
Közeli település: Cserépfalu DNy felé 451 m (2013/12/02 set by MapAudit, O'Eye)
A weboldal működése és tartalma folyamatos fejlesztés alatt áll, köszönettel vesszük az észrevételeket a fejlesztési ötletek oldalon.
A turistautak.hu-ra feltöltött track-eket és a letölthető térképeket, azaz térképi adatbázist az ODbL licencnek megfelelően bárki használhatja.
Minden egyéb anyag előzetes írásbeli engedély nélkül csak magáncélra használható fel. jogi tudnivalók
