Az 1889–2007 között üzemelő szerencsi cukorgyár a magyarországi rendszerváltáskor működő 12 cukorgyár egyike volt. A külföldi és magyarországi bankok által alapított, kedvezményes állami kölcsönnel támogatott cég több mint száz éves működése alatt meghatározó szerepet játszott a szerencsi térség fejlődésében. A gyár építése 1889. áprilisban kezdődött meg, az építkezésen 1500-an dolgoztak, augusztustól a szerelési munkákon 1000-en. A berendezéseket javarészt Csehországból szállították. 1889. december 10-én túlnyomórészt cseh és morva szakmunkásokkal beindult a gyártás. Az első feldolgozási idényben 31 751 tonna cukorrépából 128 nap alatt 2181 tonna cukrot gyártottak. Még a gyártási szezon vége előtt, 1890. március 2-án elhatározták a kapacitás bővítését (napi 700 tonna répáról 1200-ra), ehhez az alaptőkét duplájára emelték. Az új kibocsátású részvényeket a berlini S. Bleichröder bankból és a Disconto Gesellschaftból álló konzorcium jegyezte. 1892-től a többségi tulajdonos a Magyar Általános Hitelbank lett. A répa mellett vásárolt nyerscukorból is finomítottak cukrot; 1895/96-ig a nyerscukor finomítás mennyisége minden évben meghaladta a répacukor-termelését. 1894-től kezdve a gyár exportra is termelt, ez elsősorban a Balkánra, Törökországba és a levantei kikötőkbe szállítást jelentette. 1991. június 26-án a szerencsi cukorgyárakban a Béghin-Say SA francia cukoripari vállalat szerzett tulajdonrészt és irányítási jogosultságot, 1995-ben pedig többségi tulajdonossá vált. 2003-ban a Béghin-Say SA eladta magyarországi cukoripari érdekeltségeit – a hatvani, szerencsi és szolnoki cukorgyárakat – a német Nordzucker AG-nak, s az elhatározta az általa megvásárolt magyarországi cégek fúzióját. 2008. március 10-én a Mátra Cukor Zrt. bejelentette, hogy a cukorrépahiány miatt a társaság megszünteti a gyártást a 6000 tonna répa/nap kapacitású üzemben. Az intézkedés 111 dolgozót érintett. A cukorgyártás leállítását követően a gyártási épületeket lebontották. 2009-ben, a bejelentés első évfordulóján a gyár előtt emlékparkot avattak, ahol elhelyezték a cukorgyár bronzból öntött makettjét, Ekker Róbert alkotását. 2011-ben a gyár egyes épületeit műemlékké nyilvánították. Forrás
A weboldal működése és tartalma folyamatos fejlesztés alatt áll, köszönettel vesszük az észrevételeket a fejlesztési ötletek oldalon.
A turistautak.hu-ra feltöltött track-eket és a letölthető térképeket, azaz térképi adatbázist az ODbL licencnek megfelelően bárki használhatja.
Minden egyéb anyag előzetes írásbeli engedély nélkül csak magáncélra használható fel. jogi tudnivalók
