Erre írtam, hogy láttam már ilyet, és minden esetben feldolgozási hiba volt. A domborzatmodell ugye egy raszter, a szintvonal meg vektor, köztük elég sok lépés van, amin el lehet csúszni.
Én nem nevezném feldolgozási hibának azt, hogy egy szabad felületről felvett raszterháló, a valóságban zérus differenciálhányadossal rendelkező ( = csúcs- vagy mélypont ) köztes pontját nem sikerül pontosan reprodukálni.
Azon viszont már lehet vitázni, hogy a végeredmény akkor lesz jobb, ha egy 30x30 m-es, de nagyobb mérési bizonytalanságú, vagy egy 90x90-es, de precízebb raszterrel próbálkozunk?
Ez egy szép, összetett matematikai feladat, több változóval, függvények mentén változó szélső értékekkel, de szerintem mi tekintsünk el a megoldásától. :)
Ha a modell jó
Azért kifejezetten egyik modell sem rossz, szerintem. Csak mindegyiknek más a gyengesége.
hogy pont az ilyen hirtelen változásokat nem szereti a radar, tehát a modell rossz.
Radarmérésen alapul az SRTM ( a 3" és az 1" egyaránt ), mint ahogyan ahogyan az ASTER és az EUDEM is.
Ezért hoztam példának az Alpok csúcsait. De nézd meg magad is, első a Matterhorn, második egy Albán hegycsúcs, amit én magam mértem ki GPS-szel. Mindkét csúcs igen meredek falú. Ja igen, vízszintes hibáról beszélek.
http://www.openstreetmap.org/node/26863664#layers=C
http://www.openstreetmap.org/node/2375564894#layers=C
Én 100m-nél lényegesebb hibát látok mindkettőnél.
És nem arról volt szó, hogy az ASTER szar, de az EUDEM meg fasza?
[ Lehet, hogy teljesen másról beszélünk...? ]
Szíved joga bármit gondolni, de akkor engedd meg nekem is, hogy ezt baromságnak tartsam. Kivéve, ha a „senki se szarja le” úgy értelmezendő, hogy mindenkit nagyon érdekel; akkor nem szóltam. Egyébként meg mit akartál ezzel alátámasztani?
Ennek az állításnak némileg ellentmond az, hogy az OSM olyan domborzati modellt használ, amin a szóban forgó, kisebb méretű elemek egyáltalán nem, vagy jobb esetben is csak erősen elnagyoltan látszanak.
A mindenen azt értem, hogy a Bükkben pl. számít az, hogy hol van vízmosás, mert járhatok arra.
Az Alpokban viszont, ahol az életeddel játszol, ha lemész a jelzett útról, kevésbé lényeges, hogy egy ingyenes turistatérképen látszik-e a pl. szomszéd völgyben az a 35 db, amiből 28 meredeksége meghaladja a 70%-ot.
Már párszor körülírtuk, és nem hiszem, hogy ebben bármi vita lenne. De ha gondolod, fuss neki még egyszer.
Volt szó szintvonalakról, magassági pontokról, horizontális és vertikális hibáról, jelleghelyességről. Ezek mind külön-külön is értelmezhetőek az egyes modelleknél. De biztos én vagyok értetlen. Ha van abszolút kategória, amit figyelembe kell venni, kérlek, világosíts fel.
[ előzmény: (6931) BáthoryPéter, 2016.10.25 16:45:42] |