Rajzolási szabályok
Tartalom
- [# Tájegységek]
- [#download Az mp-vel letöltött elemek]
- [#points Pontok]
- [#polylines Vonalak (polyline)]
- [#polygons Felületek (polygon)]
- Az mp-be rajzolandó elemek
- [#pois-draw Pontok]
- [#polylines-draw Vonalak]
- [#polygons-draw Felületek]
- Egyéb m?veletek
- [#polylinemove Teljes vonal áttétele másik tájegységbe]
- [#bgpolygon Tájegység-polygon módosítása]
Tájegységek
Magyarország területét (jelenleg) 22 át nem fed? területegységre osztottuk. Ezek néha megfelelnek a hagyományos földrajzi értelemben vett tájegységnek, pl. Bükk, néha egy-egy nagyobb területet fognak össze - alkalmasint általunk kreált néven - pl. Nyugat dunántúl. Ezek mindenkori állapotát az áttekint? térképen lehet könnyen nyomon követni.A tájegységek szerepe többszörös. Képviselik azt az egységet, ami szerint a térképi objektumok (pontok,vonalak,felületek) összetartoznak. Ez a legkisebb egység, ami rajzolás céljából letölthet?, zárolható, jogosultság adható/kapható rá.Egy-egy tájegység a webes megjelenés- és a GPS-ekre feltölthet? térkép-részletek szempontjából is a legkisebb egység.
Az mp-vel letöltött elemek
A letöltött mp fájlban - mint már olvasható feljebb is - háromféle térképi objektumtípus lehet: pont, vonal és felület. Az egyes típusok a letöltéskor külön kérhet?ek. Ha mindhármat kérjük, akkor sem kerül minden adatbázisban lev? elem az mp fájlba: a szintvonalak ily mód nem kérhet?ek le és nem szerkeszthet?ek.
Pontok
Pontokkal vagy a pontszer? 'objektumokat' ábrázoljuk, vagy az olyan - kiterjedéssel is rendelkez? - térképi elemeket, amelyeknek van egy kiemelhet? fontos pontja (de nem tudjuk pl. körbejárni gps-sel, hogy a körvonalai is meglegyenek).Az el?bbire példa lehet egy forrás, az utóbbira egy kemping bejárata.A pontok tájegységbe tatozása dinamikus, azaz az határozza meg, hogy melyik tájegység körvonalain belül van. Ha változtatunk a tájegység-körvonalakon, akkor elképzelhet?, hogy egy adott pont másik tájegységbe kerül át.
POI-k (érdekes pontok)
Ha letöltéskor kérjük a POI-kat is, akkor térképi pontként megkapjuk a geocaching.hu-val közös adatbázist képez? érdekes pontok - adott tájegységbe es? - halmazát is. Típusuk változatos, a POI kategóriára emlékeztetni próbáló Garmin-típussal rendelkeznek.Különleges letöltött pontok: navaid-ok (piros/kék/szürke pöttyök)A "red navaid" (piros pötty) azt jelenti, hogy a vonalnak árva a vége, nem kapcsolódik másik vonalhoz, Ez akkor jelent segítséget, ha elvétettük az illesztést és mégsem pontosan egy pontban találkoznak a vonalak, akkor a piros jel mutatja a hibát. Nem fontos kitörölni (a feltöltéskor nincs jelent?sége, nem tölt?dik vissza, nem hiányzik onnan), de érdemes törölni ha rendezted, mert akkor látod, hogy mit javítottál már ki. Ha a vonal valóban zsákutca, akkor ezt megadhatod paraméterként, hogy legközelebb ne tegyen a végére ilyen jelet feleslegesen. Ennek módja: Zsakutca=1 ha a vonal kezdete zsák, Zsakutca=2 ha a vége, valamint Zsakutca=3, ha mindkett?. A kezdete-vége azt jelenti, hogy a vonalat alkotó (a rajzolás sorrendjében tárolt) pontsorozat melyik végér?l van szó. Ha nem tudod, kapcsold be a View / Advanced visualisation settings / Polyline direction (Shift+D) funkcióval az irányultságot, a nyíl a vége felé mutat.A "blue navaid" (kék pötty) és a "gray navaid" (szürke pötty) azokat a pontokat jelöli, ahol csatlakozás van másik tájegységhez. A csatlakozás az útvonaltervezés miatt fontos, a tájegységek között azokon a pontokon tudnak "áttervezni" az útvonaltervez?k, ahol ilyen csatlakozási pont található. Kék pötty jelöli azokat a csatlakozási pontokat, amiket a gép feltöltéskor automatikusan észlelt, az alapján, hogy az adott vonal kezd?- vagy vég node-ja olyan koordinátán van, ami egy szomszédos tájegységben lev? vonal kezd?- vagy végpontjával esik egybe. A csatlakozás létrehozásához nem kell tehát mást tennünk, mint a két tájegység két vonalának valamely végét (a hatodik, utolsó tizedesig) közös koordinátára helyezni. Ezek a következ? letöltéskor kék pöttyöt kapnak, jelezvén a csatlakozás létrejöttét."Gray navaid" (szürke pötty) jelöli azokat a vonalvégeket, ahol a régr?l maradt Csatlakozik= paraméterrel csatlakozás van beállítva. A csatlakozások automatikus érzékelése el?tt a Csatlakozik= paraméterrel lehetett megadni, hogy mely vonalak mely vége kapcsolódik más tájegységhez. Csatlakozk=1-et kellett állítani, ha vonal kezdete, Csatlakozik=2-t, ha vonal vége és Csatlakozik=3-at ha mindkét végpontja csatlakozott más tájegységhez. Ennek már nincs jelent?sége, de a tulajdonságok között meg?rz?dött ez a paraméter.A kék és szürke pöttyök sem befolyásolják a visszatöltést, azok törlése - vagy akár létrehozása - sincs semmilyen hatással az mp fájl feltöltésére.
Vonalak
A leglényegesebb térképi elemek - az utak - ábrázolása vonalakkal (polyline) történik. Letöltéskor szintén megadhatjuk, hogy az mp fájlban benne legyenek-e. A vonalak típusa és paraméterezése nagyon fontos, de nem különbözik a letöltött és a berajzolandó vonalak esetében, ezért a leírást lásd [#polydraw kés?bb].A vonalak tájegységbe tartozását a saját Tajegyseg=paraméter szabja meg. Ha tehát módosul a tájegységek körvonala, akkor elképzelhet?, hogy az utak egy része ki fog lógni abból a tájegységb?l, ahová tartozik.FelületekAz mp fájlban felületeket (polygon) is találunk, ha lekértük ?ket. Az alábbi típusokkal találkozhatunk:-Háttér (background, 0x4b) : ez a felülettípus a tájegységek határainak kijelölésére szolgál, jelenleg a 22 háttérfelület a teljes országot lefedi.-Települések (reservation, 0xd) : Magyarország összes települése megtalálható a megfelel? tájegységben; nem túl nagy részletezettséggel/pontossággal.-Erd? (national park, 0x14) : Az erd?s területek ezzel a zöld felülettel vannak ábrázolva.-Gyümölcsös (orchard/planation, 0x4e) : általában fás vagy alacsonyabb növényzettel borított területek, ahol mez?gazdasági tevékenységet folytatnak.-Ipari terület (industrial complex, 0xc) : pl. gyár, pályaudvar, stb.-Man made area (man-made area) : ember által "átalakított" természetes terület, pl. k?fejt?, stb.-Állóvizek (small lake, 0x40) : tavak; minden állóvizet ezzel a típussal ábrázolunk, mérett?l függetlenül.-Vizeny?s terület (intermittent water, 0x4c) : Általában állóvíz körül/mellett lev? terület, pl. nádas, stb.-Folyóvizek (large river, 0x47) : a Duna és a Tisza van ilyen típussal ábrázolva.Egy felület tájegységbe tartozását az határozza meg, hogy a középpontja mely tájegységbe esik. Ha tehát módosítunk pl. egy olyan erd?-felületet, ami átlóg a másik tájegységbe, akkor elképzelhet?, hogy a legközelebbi letöltéssel ugyanezt a módosított polygont már nem kapjuk meg, mert a középpontja áttolódott a szomszédos tájegységbe. Ez azért nem probléma, mert az ilyen "határeseteknél" a két szomszédos tájegység rajzolójának úgyis együtt kell m?ködnie.
Az mp-be rajzolandó elemek
Pontok
Pontot kétféleképp vihetünk be az adatbázisba.Az egyik lehet?ség a weboldal f?menüjében a "helyek(POI)" legördül? listából kiválasztani a megfelel? típust, majd a megjelen? ?rlapot értelemszer?en kitölteni. Ez azért a jobbik módszer, mert lehet?ség van egyéb információk (pl. fényképek) felvitelére is.A másik módszer a mapedit create point funkciója. Rajzoljuk be a megfelel? koordinátákra a pontot, adjunk neki nevet. Ezután két lehet?ségünk van:1) nem töltjük ki az extra paramétereket. Ekkor a feltöltés nem tudja mi alapján a weboldal f?menüjében is látható kategóriák egyikébe sem sorolni a pontot, a típusa a mapeditben kiválasztott Garmin típus lesz. Ez azt jelenti, hogy csak a térképen lesz látható, a weben nem.2) kitöltjük az extra paramétereket. A leglényegesebb a Típus, ez alapján kerül a létez? POI kategóriákba a pont. Az egyes kategóriák típus-azonosítója legkönnyebben úgy tudható meg, hogy a weboldalon kiválasztjuk a legördül? listából a kérdéses típust, és megnézzük a böngész? címsorában a type= utáni részt. Pl. a szálláshelyek esetében ez a "szallas" karaktersorozat. Ezt kell az mp-be a pont extra paraméterei közé felvenni, pl. a szálláshely esetében "Tipus=szallas"-ként.Ha változtatunk egy létez? pont adatain (koordináta, név, stb), akkor ez feltöltéskor frissül az adatbázisban. De! Csak akkor, ha az extra paraméterek között a FrissitesDatuma-nak nagyobb értéket adunk, mint az ott lev?. S?t, ekkor sem biztos, hogy frissül, mert lehetséges, hogy valaki közben webes felületr?l módosított a pont adatain. (A tájegység zárolása ugyanis a POI-k webes szerkeszthet?ségére nincs hatással.) Tehát, ha az mp-ben nagyobb a FrissitesDatuma paraméter értéke, mint az adatbázisban lev?, akkor tárolódnak feltöltéskor a POI tulajdonságai.Ha az mp-b?l törlünk egy POI-t, és így töltjük fel, akkor nem történik semmi, a POI nem törl?dik az adatbázisból.Ha az extra paraméterek közé beteszünk egy Del=1 sort, akkor a feltöltés kitörli a pontot az adatbázisból! (Jelenleg ez a POI törlés egyetlen módja.)Egyéb paraméterek: Telepules, Megye, Magassag, Leiras, Megjegyzes.VonalakAz, hogy egy vonalat milyen típussal rajzoljunk be, olyannyira fontos, hogy külön dokumentumban szedtük össze a felhasználandó típusok listáját.A Label tulajdonság kitöltése extra figyelmet érdemel. A Label-t a turistajelzés beállítására használjuk, és csak arra. Ha az útnak van száma, akkor azt az Utnev= extra mez?be írjuk, a települések utcaneveit pedig az Utcanev= mellé. A Label mez?ben el?fordulhat pl. egy ~[0x1f]. formátumú végz?dés, itt a ~[0x1f] technikai kód a cgpsmapper program számára, ami a Garmin-térképeken azt jelenti, hogy a folytatásnak nem kell megjelennie kis nagyításban. A . pedig azt jelzi, hogy egy track alapján készült a vonal. Ezeket a ~ jel utáni dolgokat feltöltéskor nem veszi figyelemre a rendszer, tehát letörölhet?, illetve hiába változatsz meg valamit benne, az nem kerül sehova.A Label-be írható értékek pontos készlete és formátuma a Turistajelzések szöveges megjelenítése oldalon érhet? el.Szintén nagyon fontos, hogy az extra paraméterek lehet?leg minden vonal esetén kitöltésre kerüljenek. Az egyik legfontosabb a Track= paraméter, melynek pontos jelentése a hogyan lehetek én is térképszerkeszt? oldalon már leírásra került. A másik fontos paraméter a Szelesseg=, ez alapján d?l el, hogy távolabbi nézetben az egyes utak látszani fognak-e és ha igen, akkor milyen szín?/vastag vonallal.Az utak extra paraméterei - nagy számuk miatt - szintén külön oldalon, az útvonalszakaszok paraméter-készleténél találhatóak meg részletezve.Hogy ne kelljen mindig az összes paraméter egyenként beállítani, a a leggyakoribb útvonaltípusok eseteit sablonokban szedtük össze.A Tools/Options/Snap to grid kapcsoló legyen kikapcsolva! Bekapcsolás esetén ugyanis az adott level bitszámának megfelel? pontossággal lehet csak csomópontot elhelyezni, azaz a rajzolás érezhet?en "darabosabb").A fentieken kívül az utak rajzolására az alábbi szabályok vonatkoznak:
- A 0x19 time-zone típusú vonalakkal az "elvarratlan szálakat" jelöljük. Ilyet akkor rajzolunk, ha tudjuk hogy ott indul egy út, de nem jártuk be még, viszont fontosnak találjuk hogy ott legyen, hogy kés?bb tervezhessük annak a bejárását is, illetve addig is segítséget nyújtson a tájékozódásban. Ezek a vonalak nem szakítják meg a csatlakozó vonalakat még akkor sem, ha közös node-on vannak (legyenek közös node-on!) és nem kapnak a végükre piros pöttyöt, mert pont tudjuk róluk, hogy zsákutcák még. Ezek rendes adatbázis-vonalak, visszatölt?dnek, lehetnek tulajdonságaik is.
- A webes útvonaltervezés és a Garmin (kütyü vagy MapSource) útvonaltervezése is képes kezelni az egyirányú utcákat illetve a kanyarodási tilalmakat. Megfelel? jelölésrendszert alkalmazva mag tudjuk adni egy útról, hogy egyirányú-e, illetve, hogy merre nem szabad kanyarodni.- Kanyarodás tiltás: hogy melyik útról, melyik pontban, melyik útra nem szabad fordulni, a 0x3f típusú vonal plusz berajzolásával jelölhetjük. Nézzük egy példán keresztül:Az alábbi ábrán 3 út találkozik. Tegyük fel, hogy a bal alsó úton, a keresztez?désbe érkez?knek nem szabad balra kanyarodnia.Fájl:nokanyar1.gifEkkor - az eddig berajzolt utakat változatlanul hagyva - adjunk hozzá még egy vonalat a rajzhoz. Típusa legyen 0x3f, és pontosan 3 node-dal rendelkezzen. A példánál maradva: az els? pontja legyen azon út egy pontján (de nem a szóban forgó keresztez?désben), ahonnan nem szabad kanyarodni. A második pont legyen az utak találkozásában. A harmadik pont pedig azon út egy pontján, ahová nem szabad kanyarodni. (Ehhez [meg általában a csomópontok illesztéséhez is] használjuk a a mapedit opciói közül a "Stick to neighbours"-t.)Fájl:nokanyar2.gif- Egyirányúság: ezt nagyon egyszer? megadni, kapcsoljuk be a vonal tulajdonságainál a "Has direction" kapcsolót. Ekkor az útvonaltervezés ezen a vonalon csak olyan utat fog tervezni, ami olyan irányban halad, amerre a vonalat rajzoltuk.Ha fordított irányban rajzoltuk véletlenül, mint amerre az egyirányúság érvényes, akkor használjuk a mapedit jobb klikkre elérhet? "Reverse points" funkcióját (vigyázat, ez a funkció csak akkor jelenik meg, ha a "move points" eszköz aktív éppen!).- Házszámozás: lehet?ség van házszámozás megadására is, ekkor az útvonaltervezés ezt is használni fogja. Ennek megadási módja els? látásra bonyolultnak tűnik, de jobban megnézve kiderül, hogy elég logikus. Egy példa:Numbers0=0,E,2,4,O,1,3,1013,1013,Budapest,Pest megye,Magyarország,Budapest,Pest megye,MagyarországEbb?l a Numbers0 a paraméter neve.A vesszővel elválasztott értékek balról jobbra a következőt jelentik:0 - a vonal nulladik csomópontjától értelmezi a többi értéket (azaz a legelsőtől, csak 0-val kezdi a sorszámozást).E - even, azaz páros, a bal oldalon (a vonal rajzolási iránynát figyelembe véve) a páros házszámok vannak.2,4 - a vonal bal oldalán a kezd? node-nál a 2-es házszám van, a vonal végén ugyancsak bal oldalon a 4-es házszám van.O - odd, azaz páratlan, a jobb oldalon (a vonal rajzolási iránynát figyelembe véve) a páratlan házszámok vannak.1,3 - a vonal jobb oldalán a kezd? node-nál az 1-es házszám van, a vonal végén ugyancsak jobb oldalon a 3-as házszám van.Budapest,Pest megye,Magyarország - város,megye,ország a vonal bal oldalánBudapest,Pest megye,Magyarország - város,megye,ország a vonal jobb oldalánA Numbers paraméterb?l lehet több is pl. Numbers0= , Numbers1= , stb. módon. Ezt akkor lehet alkalmazni, ha nagyon eltér? méret? telkek vannak az útszakasz egyik illetve másik részén. Nézzünk itt is egy példát:Numbers0=0,E,2,8,O,1,7,1013,1013,Budapest,Pest megye,Magyarország,Budapest,Pest megye,MagyarországNumbers1=2,E,10,32,O,9,31,1013,1013,Budapest,Pest megye,Magyarország,Budapest,Pest megye,MagyarországA nulladik node-tól a 2-es számú node-ig (figyeljünk a nullával kezd?d? sorszámokra!) páros oldalon 2-t?l 8-ig, páratlan oldalon 1-t?l 7-ig megy a házszám. A kettes számú node-tól a vonal végéig páros oldalon 10-t?l 32-ig, páratlan oldalon 9-t?l 30-ig vannak házszámok.További lehetőség:Numbers0=0,B,1,8,Budapest,Pest megye,MagyarországÚjdnoság a B betű ami a both - mindkettő -, azaz a párost és páratlant együtt jelenti, pl. tereknél célszerű használni, ahol nincs értelme jobb és bal oldalról beszélni.Ha egy út egy részén nincs házszámozás egyáltalán, akkor azt így tudjuk jelezni:...Numbers3=15,NNumbers4=19,.....Ennek az lesz a hatása, hogy a 15-ös sorszámú node-tól a 19-esig nem lesznek házszámok.
Felületek
Ha a letöltéssel lekértük a felületeket és azokon módosítunk, akkor feltöltéskor a módosítás átvezet?dik az adatbázisban. Ez minden felület-típusra érvényes! Tehát javíthatjuk (és javítsuk is, ha van hozzá alapanyag) az erdőket, településeket, tavakat, stb.Ha egy új felületet rajzolunk be, akkor fontos, hogy- a fentebb leírt típusokat használjuk,- ha települést rajzoltunk be (ilyen ritkán fordul elő), akkor adjuk meg a Tipus=telepulesek paramétert, különben a weben nem jelenik meg.Ha törlünk az mp-b?l egy felületet, és úgy töltjük fel, akkor az adatbázisból az adott felület (a pontokhoz hasonlóan) nem törlődik! Így nyugodtan alkalmazzuk azt a módszert, hogy ha csak utakat rajzolunk, akkor is kérjük le a felületeket, hogy segítsen az utak rajzolásánál, majd feltöltés előtt töröljük ki őket (hamarabb feltöltődik a fájl).A felület tényleges törléséhez - a pontoknál látott módon - tegyünk egy Del=1 extra paramétert.A tájegység-polygonra vigyázzunk, ne módosítsuk véletlenül! (0x4b típus) Legjobb feltöltés előtt mindig törölni az mp-b?l. A tájegység-polygon módosítása összetettebb feladat, és ritkán is kerül sor rá. A módszert lásd [#bgpolygon lejjebb].
Teljes vonal áttétele másik tájegységbe
Ahhoz, hogy egy vonalat teljes egészében áthelyezz egy másik tájegységbe, szükséges, hogy mindkét tájegységhez legyen feltöltési jogod is. Az áthelyezés menete:
1) töltsd le mindkét tájegységet zárolva
2) nyisd meg őket párhuzamosan két mapedit-ben
3) az adott vonalat vágd ki (cut, ctrl-x) a forrás mp fájlból
4) illeszd be (paste, ctrl-v) a cél mp fájlba
5) írd át a vonal Tajegyseg= extra paraméterét annak a tájegységnek az azonosítójára, amibe áttetted (a tájegységek azonosítói kiolvashatók a régiók oldalon lev? táblázat els? oszlopából)
6) ismételd a 3) - 5) lépést az összes áthelyezend? vonalra
7) a munka végeztével töltsd fel a cél mp-t (amibe áttetted a vonalakat)
8) töltsd fel a forrás mp-t (amib?l áttetted a vonalakat)
A 7) és 8) pontokat véletlenül se cseréld fel!Ebből egyúttal következik, hogy egy letöltés alkalmával nem szabad kölcsönösen vonalakat átteni a másik tájegységbe. Ha erre van szükség, akkor oldd meg két letöltéssel, úgy hogy egy feltöltés előtt mindig csak egy irányba helyezel át vonalakat.(Erre a vonal-azonosítók (ID-k) megőrzése miatt van nagy szükség. A vonal ID-k pedig a tárolt útvonalak miatt fontosak.)
Tájegység-polygon módosítása ...
