Hogyan lehetek én is térképszerkesztő

Hogyan lehetek én is térképszerkesztő?

Olvasd el az alábbi útmutatót és ha vállalod, jelentkezz a térképszerkesztés fórumon!

Szükséges eszközök

Térképszerkesztéshez szükség van egy saját számítógépre és hálózati kapcsolatra (nem feltétlenül állandóra és nem is kell, hogy a szerkesztésre használt gépen legyen). A számítógépen Windows operációs rendszer legyen, 95-nél magasabb verzióval. Szükség van ezen kívül még sok türelemre és szabadidőre; a precizitás pedig nagy előnyt jelent az elkészült térkép minőségének szempontjából.

A program, amivel rajzolunk

Töltsd le a mapeditet a http://turistautak.hu/download/mapedit.exe címről. A programot nem a turistautak.hu fejlesztette, viszont a nyilvános forráskódot több ponton kiegészítettük, és innen ez a változat tölthető le. Fontos, hogy a mi változatunkat használd, mert jelenleg ez az egyetlen, ami valódi 6 tizedes pontossággal kezeli a koordinátákat, illetve az alább hivatkozott funkciók és menüpontok egy része csak ebben van meg. Telepítést nem igényel, tedd el valahova a gépeden és próbáld ki, hogy elindul-e. El fog, elég strapabíró szerkezet. A program funkciói le lettek fordítva magyarra. A program használatával kapcsolatos információ: Mapedit

Az alapanyag, amibe rajzolunk

A Térképszerkesztés fórumon kérhetsz mp letöltési jogot, célszerűen arra tájegységre amit ismersz, trackelsz. Ha megkaptad a jogosultságot az .mp fájl letöltésére, akkor legegyszerűbben a Tájegységek oldalról teheted ezt meg a tájegység nevére kattintva. A sok opció kitöltésével ne fáradj egyenként, alul válaszd a beállítás-sablonok közül a "szerkesztésre" nevűt, majd töltsd le a fájlt. Ha drága vagy lassú a netkapcsolatod, használhatsz tömörítést is, elég jelentős méretcsökkenést jelent. A turistautak.hu-ról letöltött .mp fájl adatbázisból készül a letöltés pillanatában. Ezt egy PHP program végzi a szerveren, a beállított letöltési paramétereknek megfelelően. A javasolt "szerkesztésre" beállításokkal olyat kapsz, ami pont jó a szerkesztésre: rajta van minden pont, vonal és felület, ezeket mapeditben így hívják: point, polyline, polygon. Összességükben rajzi elemeknek, térképi objektumoknak hívjuk ezeket, mikor hogyan. Ugyenezen a letöltési oldalon tudod letölteni a tájegység trackjeit. Mivel rajzolás közben ajánlott az összes tracket látni szerkesztéskor, elsőre töltsd le az összes tracket, később elég csak azokat amik a legutóbbi szerkesztésed úta kerültek a szerverre. Ha új trackedet akarod feldolgozni azt is töltsd fel előre a turistautak.hu-ra és csak utána töltsd le az mp és track file-okat, mert csak úgy fog látszani a mapedit alatt. A track.zip file-t oda csomagold ki ahol a tájegység mp file is van, ha jól csinálod létrejön egy upload mappa, benne pedig dátum szerinti alkönyvtárak, azon belül a track adatlapok könyvtárai, gdb stb. file-jai.

A szerkesztett térkép felépítése

Nyisd meg a letöltött .mp fájlt a mapedittel és kukkants bele. Alapból úgy jelenik meg a tájegység, hogy elférjen a képernyőben. A kezelőszervek magukért beszélnek, súgó nincs hozzá és ha mégis kérdésed lenne, tedd fel a térképek fórumon. Meg kell ismerned a program Garmin-térképekhez készült jellemzőit, mert a mapedit eredetileg Garmin GPS-ekbe szánt térképek szerkesztésére készült. A térkép szintekből (levels) áll, ezek nem tévesztendők össze a vektoros rajzolóprogramokban, CAD és GIS szoftverekben használatos rétegekkel (layers). Ezek a szintek (más néven rétegeknek is nevezzük, ugyanarról beszélünk) a különböző méretarány-tartományokban való különböző megjelenítést szolgálják. Mi a szerkesztés során ezt nem használjuk, de figyelnünk kell azokra a kezelőszervekre, amelyek hatással vannak a rajzolásra.A letöltött .mp-ben minden a 0-ás rétegre van rajzolva. Ez az első, és a legalsó, vagyis a legnagyobb nagyítási szinteken ez jelenik meg. A felsőbb (1, 2, 3, ...) szintekre "kisugároznak" ezek a rajzi elemek (mapedit-beállítás neve erre: Properties / Elements / All elements are extended to levels up to ...), vagyis ha ide például 1 van beállítva, akkor az objektum megjelenik a 0-ás és az 1-es rétegen is. Elvileg lehetne olyan is, hogy valami csak az 1-esen vagy 1-estől a 3-asig jelenjen meg, de ilyenekkel mi nem foglalkozunk. A mapedit alapból hasonlóan viselkedik a Garmin-féle MapSource-hoz, vagyis egyre jobban belenagyítva egyre lejjebbi szintet mutat. Ez azonban mapeditben felülbírálható: View / Levels / Auto helyett megmondhatjuk, hogy melyiket mutassa (akármilyen nagyításban), és ami fontosabb, mindig arra a szintre kerülnek az újonnan létrehozott elemek, amelyiket éppen látjuk. Pontosan emiatt fontos, hogy szerkesztéskor nyomjuk meg a 0-ás gombot (vagy View / Levels / Level0), és így tuti, hogy minden új elem is ugyanoda a Level0-ra kerül, mint a letöltöttek.

A rajzoló és az adatbázis közti kommunikáció

Meg kell értened az adatbázissal való oda-vissza kommunikáció lényegét. Amit letöltöttél, az az adatbázis kivonatos másolata. A munkád eredményének vissza is kell oda kerülnie, mégpedig mindennek a helyére. Ahhoz, hogy ez hatékonyan működjön, meg kell értened és be kell tartanod a szabályokat.Az adatbázisból letöltött típusok összes tulajdonságaikkal képviseltetik magukat a fájlban, még olyanokkal is, amelyeket a mapedit nem kezel, viszont megjeleníti mint "Extra" paramétert és át is lehet szerkeszteni. A Propertes ablak "Extras" fülén vagy a View / Element properties listában láthatod ezeket, itt van a legtöbb olyan tulajdonság, amely az adatbázis számára fontos. Néhány jellemző kifejezetten mapedit-kezelőszervhez kapcsolódik, a legfontosabb a "Label", amit mi a turistajelzés beállítására használunk, és csak arra. Ha az útnak van száma, akkor azt az Utnev= extra mezőbe írjuk, a települések utcaneveit pedig az Utcanev= mellé. A "Label" mező végén van egy ~[0x1f](0, 5936) formátumú végződés, itt a ~[0x1f] technikai kód a cgpsmapper program számára, ami a Garmin-térképeken azt jelenti, hogy a folytatásnak nem kell megjelennie kis nagyításban, majd zárójelben a felhasznált trackek száma és az adatbázis-azonosító szerepel. Ezeket a ~ jel utáni dolgokat feltöltéskor nem veszi figyelemre a rendszer, tehát letörölhető, illetve hiába változatsz meg valamit benne, az nem kerül sehova.Ha a Garmin .img-t nyitjuk meg a mapedittel (erre is képes!), akkor hasonlót látunk, mint az .mp-ben, viszont az .img két lényeges szempontból alkalmatlan a továbbszerkesztésre: a vonalak egyszerűsítve vannak, ráadásul 24 bites számábrázolással vannak tárolva, így a helyzeti pontosságuk is rosszabb, másrészt nincs a fájlban benne az objektumok adatbázis-azonosítója (ID=), így ennek feltöltése az adatbázisba megduplázná a meglevő vonalakat. Az ID ugyanis éppen arra szolgál, hogy minden feltöltött objektumról el lehessen dönteni, hogy meglevő (ha igen, melyik?) vagy új. Az ID mezőhöz ne nyúlj: ne töröld le, ne hozz ilyet létre és ne változtasd meg! Az adatbázisba való visszatöltés szempontjából a vonalak másképpen viselkednek, mint a pontok és a felületek. A vonalakat tájegységhez rendeljük, mégpedig egyértelműen: minden vonal pontosan egy tájegységhez tartozhat, se többhöz, se kevesebbhez. Ha újként létrehozzuk valamelyik tájegységben, akkor az oda fog tartozni mindörökké (csak az adminisztrátor tudja esetleg átpakolni máshová). Feltöltéskor egyúttal azonosítót is kap, ez egy folyamatosan növekvő sorszám, 1-től kezdődően. Ha a szerkesztés során törlünk egy objektumot az kap egy del=1 paramétert és a feltöltés után törlődik az adatbázisból. Ha egy vonalat kettévágunk (gyakori eset), akkor a két vagy akár több leszármazott örökli az eredeti tulajdonságokat, köztük az adatbázis-azonosítót is. Feltöltéskor ez kezelendő, hiszen nem lehet két vonal ugyanazon azonosítóval. Ilyenkor az azonosító archiválódik, és minden rész-vonal új azonosítót kap. Fontos, hogy a szétvágott részek együtt maradjanak és ugyanazt a szakaszt alkossák, mint amit az eredeti azonosító alatt tárolt vonal jelentett eredetileg. Ez amiatt fontos, hogy az azonosítók sorozataként tárolt útvonalak ne sérüljenek. A feltöltőprogram egyúttal megvizsgálja, hogy minden vonalnak vége van-e a csomópontokban. Ami továbbfut a csomóponton, azt feldarabolja. A mapedit képes egy objektumként több részből álló vonalat is kezelni (ezek nem feltétlenül érnek össze), ezek rendszerint a join objects paranccsal keletkeznek, ezeket is szétdarabolja a feltöltés. Fontos, hogy ha vannak is ilyenek, folytonosak legyenek, különben sérül az azonosítók sora az útvonalakban. Ugyancsak fontos, hogy az új/darabolt/szerver által csomópontban darabolt szakaszok mindegyike hosszabb legyen 5,4 méternél, máskülönben nem készül Garmin kimenet aznap. Ha mégis ilyen jönne létre arról feltöltéskor hibaüzenet jön. Visszatérve a pontokra: ezek nincsenek (feltétlenül) tájegységhez kötve, így azt, hogy melyek kerüljenek a letöltésbe, a letöltés alapjául használt térkép határai határozzák meg: ami belefér, az belekerül. Ezekre így a zárolás sem vonatkozik, ami némi veszélyforrást jelent. A pontok esetében ha a zárolás óta módosítás történt (webről vagy más által), akkor nem történik meg a felülírás, helyette hibaüzenet jelenik meg a feltöltő-oldalon.

A rajzolás menete

Ha mindezeket a fejedbe vésted, kezdj el rajzolni. Ismerkedj meg a kezelőszervekkel. A gyakran használatosak:
Objektum létrehozása: háromállású (pont, vonal, felület), de léteznek külön ikonon is új pont, vonal, felület létrehozására. Utóbbi kettőnél a backspace gombbal tudsz egy-egy ponttal visszalépni, ha rossz helyre kattintottál. Ha éppen rajzolsz egy vonalat, akkor a mentés a félkész vonalra nem vonatkozik! Befejezés az Enter gombbal, utána még három teendőd van:

1. Ki kell választanod az út típusát az Útvonalszakaszok (polyline) típusai] oldalon megadottak szerint.
2. Az előugró Extra paraméterek ablakba be kell írnod a szakasz tulajdonságait. A felhasznált trackek számát mindenképpen írd be a Track= paraméterbe; ez nem feltétlenül abszolút darabszám; 0 azt jelenti, hogy fejből/hasból rajzoltuk, 1 azt, hogy még elég bizonytalan, 2 azt, hogy valószínűleg pontos, 2-nél több pedig azt, hogy ez már tényleg tutira a helyén van. Három bizonytalan track még könnyen lehet 2-es vagy rossz esetben 1-es is. Az extra paramétereket és lehetséges értékeiket itt találod.
3. A szakaszon megjelenő kis ablak egy címkét vár tőled, ahová a turistajelzéseket kell írnod az ASCII átírási szabályok szerint. Ha nem jelzett turistaút, hagyd üresen!
   

Objektum kijelölése: shift-el kattintva többet is, bekeretezve szintén többet, jobb gombra kattintva átalakítható track polyline-ra (kapcsold be az Eszközök / Beállítások / Illesztés csatolt adatokhoz kapcsolót hogy meg tudd tenni)
Pontok mozgatása: kiválasztasz egy polyline-t vagy polygont, kiemeli a töréspontjait, lehet egyenként mozgatni; ekkor lehet szabdalni is (jobb egérgomb a szakítási pontra, vonal darabolása).
Pontok generalizálása: megszűri a túl sok pontot tartalmazó vonalat (ezt a funkciót nem szeretjük mert sok baj forrása, egyszerűbbnek tűnhet a tracket vonallá konvertálni majd generalizálni, de a kézi rajzolásnál rosszabb eredményt hoz)
pont törlése: kattints a pontra pont törlése, vagy pont fölé helyezve az egérmutatót shift+jobb egérgomb
pont beszúrása: kattints a vonalra és pont hozzáadása itt, vagy pont fölé helyezve az egérmutatót shift+bal egérgomb
pontok megfordítása: itt a szakasznál fordul a töréspontok sorrendje, elsőből lesz az utolsó. ennek a funkciónak irányított szakaszoknál (egyirányú utca, autópálya, körforgalom) van értelme, de ezeket célszerűen már eleve az irányuknak megfelelően rajzoljuk.

Általános szerkesztési irányelvek: Minden csomópontban legyen a vonalaknak közös pontjuk, ne csak szemre érintkezzenek, ehhez az Eszközök / Beállítások / Illesztés csomópontokhoz kapcsolót használd! Ha egy meglevő vonal közepéből indul vagy csatlakozik a rajzolandó vonal és nincs ott meglevő töréspont, akkor shift+bal egérgomb segítségével tudsz a meglevő vonalra csomópontot tenni vonal rajzolása közben. Ügyelj rá, hogy ilyen közös csomópontok semmiképpen se kerüljenek egymáshoz 5,4 m-nél közelebb! Csomópontot minden egyes szintbeli kereszteződéshez tegyünk. Felüljáró, aluljáró, híd esetében értelemszerűen nem, ilyen helyzetben a két kitérő út töréspontjai is legyenek 5 méternél messzebb. Másik fontos kérdés a töréspontok sűrűsége. Meg kell találni az ideális középutat a mennyiség tekintetében, legcélszerűbb meglevő rajzolásról megtanulni a szükséges részletességet. Alapvetően kanyaroknál szeretjük ha látszik az ívelés, a körforgalom nem nyolcszög, hanem legalább 12. Ugyanakkor az sem célravezető ha túl sok a töréspont - általánosságban minden pont fölösleges, ami a két szomszédossal egy egyenesre esik. Egyik lehetséges alkalmazott rajzolási technika a húr-módszer: egy ívelt track két végpontját lefixálva egy egyenes szakaszt rajzolunk, majd Pontok mozgatása üzemmódban shift+bal egérgomb segítségével köztes pontokat szúrunk be amit ívre húzunk.
Egyenes utaknál, derékszögű kereszteződéseknél a fölösleges pontok ronthatnak a kinézeten. Hosszú 100 méternél nagyobb nyílegyenes utakra akkor tegyük köztes pontot, ha a terep dombos és a dombtető, vagy völgy pont középre esne, mivel a szintadatokat a turistautak.hu a nodepontok és egy domborzati modell összevetéséből kalkulálja. Külterületi szekérutakon előfordul, hogy a felmérő kerülgette a pocsolyákat vagy csak a GPS track hullámzik. Itt is ajánlott a tényleges egyenes nyomvonal megrajzolása. Speciális eset, ha két vonal párhuzamosan fut egymás mellett, pl. osztottpályás út, vagy folyóvíz melletti töltés, úttal párhuzamos kerékpárút. Ilyenkor a két út töréspontjait azonos mennyiségben és azonos metszetben - páronként kell megrajzolni. Kerékpárút, országút viszonylatában előfordulhat, hogy a becsatlakozó mellékútból 5.4 méternél rövidebb szakaszt metszene ki a kerékpárút. Ilyenkor kis torzítást kell alkalmazni és vagy közös csomópontba kell hozni az utakat, vagy 5.4m-nél távolabb helyezni az országúttól a kerékpárút-mellékút csomópontot. Egy adott szakasz kezdő- és végpontja nem eshet közös node-ra, azaz a polyline nem térhet vissza önmagába. Az olyan objektumoknál, amelyek ilyen geometriát igényelnek (pl. buszforduló), mindenképpen szakítsd meg a kör folytonosságát, az 5.4 méteres szabályra is ügyelve.

Az Eszközök / Beállítások / Illesztés a rácshoz kapcsolót nem kell használnod, így 2-3 m-nél is pontosabban tudod elhelyezni a pontokat.
Az Eszközök / Beállítások / Illesztés csatolt adatokhoz kapcsoló "mágnesként" vonzza a lehelyezendő térképpontot a mellékelt track(ek)hez. Ha kíváncsi vagy az egyes trackek adataira (ki mérte fel, milyen készülékkel stb), vagy kiemelten szeretnéd látni a kupacból, ennek a kapcsolónak bakapcsolva kell lenni, hogy a trackekre tudj klikkelni Objektum kijelölése kapcsolóállásban. Több, egymás közelében futó track esetén kapcsold ki, így tudod az ideális köztes utat berajzolni.

A turistautak.hu mapedit verziójának további, szerkesztést-rajzolást segítő kapcsolói:
Nézet/További megjelenítési beállítások/minden töréspont (Shift+N): szakaszok és felületek összes pontjának megjelenítése-

• View/Trail Marks (J): turistajelzések ikonjainak megjelenítése
• View/Trail Mark Lines (K): a jelzett turistautak vastag, 0x03-as vonallal történő megjelenítése

Mapeditben gyakran használd a mentést, viszont fontos, hogy az Undo csak az utolsó mentésig tud visszaállítani. Hosszú munka esetén készíts másolatokat a fájlról, hogy ha valamiért megsérül, legyen honnan újrakezdened.Jó, ha tudod, hogy az egér scroll-gombjával Shift nyomva tartása mellett jobbra-balra görgetheted a térképet, Ctrl lenyomásával pedig zoomolásra használhatod. Több szakasz együttes típusváltásához vagy Extra paramétereinek módosításához jelöld ki a célterületet a Select Object-tel (terület kijelölése vagy Shift+kattintás a szakaszra) majd valamelyik kijelölt objektum fölött a jobb egérgomb menüjéből Modify/Type vagy Extras Mivel az .mp fájl sima szöveges (ASCII) állomány, ezért tömeges (szöveges) változtatásokat szövegszerkesztővel is meg tudsz benne oldani. Itt ne a M$ Wordre gondolj, hanem valamelyik kicsi és használható ASCII szerkesztőre, pl. http://textpad.com

A megrajzolt térkép visszakerülése a szerverre

Töltsd fel a munkád eredményét a közös adatbázisba. Elsőre nem kapsz közvetlen feltöltési jogot, ekkor töltsd fel trackként az .mp fájlt ZIPpelve other tájegységbe pár megjegyzéssel hogy melyik track került feldolgozásra, hol volt egyéb rajzolási munka stb. Szólj a térképek fórumon, hogy nézzük át és ha jó, akkor feltöltjük. Később, ha megkapod a feltöltési jogosultságot, akkor a Tájegységek oldalon a tájegység nevére kattintva tudod elküldeni az .mp-t. Ekkor az mp fájlt a Fájl / Mentés másként / Polish format modifications only változatban mentsd el, majd töltsd fel. "A feltöltött fájl újdonságai"-nál néhány szóban foglald össze melyik területen mit rajzoltál, illetve ha trackfeldolgozás történt akkor szögletes zárójeldbe írd bele a feldolgozott track ID-jét. Fontos, hogy várd végig a feltöltő-oldalt, akármilyen lassan is válaszol. 10 perces a php program időkorlátja, 1-2 perc alatt végezni szokott. Az tart sok ideig, amíg átnézi az adatokat, értelmezi és szabdalja a csomópontokban. Olvasd el a feltöltés végén megjelenő szöveget, mert lehet, hogy hibaüzeneteket ad, ezt másold onnan ki, hogy ha nem tudsz vele magad dűlőre jutni, tudd idézni. Ne nyomj frissítést erre az oldalra, mert akkor újra elküldi a fájlt és megduplázóik minden olyan vonal, amelyet újonnan rajzoltál bele (hiszen ismét újként értelmezi). Feltöltés után az adatbázis frissül azonnal. A Garmin-térképeknél éjfélkor-kor van lapzárta, éjjel frissülnek ott és reggeltől (délelőttől) már frissek a telepítők. A rasztertérkép néhány órán belül frissül.
FONTOS: a feltöltött fájlt ne töltsd fel többé! Mindig az adatbázisból frissen, zárolva letöltött anyagon dolgozz, tehát ha azonnal folytatod is, már egy újonnan letöltött .mp-t kezdj szerkeszteni. Ha bármi kérdésed van, tedd fel a térképek fórumon.

Hasznos linkek

• Egy gyakorlati példa: Mintapélda
• Linkek
• http://zorro82.extra.hu/