„Tömegközlekedés” változatai közötti eltérés

A Turistautak.hu wikiből
a (Közlekedési hálózati objektumok felvétele, gyűjtése, használata)
a (tömegközlekedés lapot átneveztem Tömegközlekedés névre: Rendezés miatt nagybetű)
 
(4 szerkesztő 5 közbeeső változata nincs mutatva)
24. sor: 24. sor:
 
== Közlekedési hálózati objektumok felvétele, gyűjtése, használata ==
 
== Közlekedési hálózati objektumok felvétele, gyűjtése, használata ==
  
Eddig a buszmegállók vonatkozásában merült fel egy lényeges kérdés, miszerint fizikai megálló POI legyenek a térképen vagy az oda-vissza irányú megállókat együttesen reprezentáló logikai megállók.
+
Eddig a megállók vonatkozásában merült fel egy lényeges kérdés, miszerint fizikai megálló POI legyenek a térképen vagy az oda-vissza irányú megállókat együttesen reprezentáló logikai megállók.
  
 
A POI szerkesztés jelenlegi szabályaiból:
 
A POI szerkesztés jelenlegi szabályaiból:
  
* Egymással szemben, 50 méternél közelebb lévő, buszmegállók közül elég az egyiket megadni.
+
* 50 méternél közelebb lévő, megállók közül elég az egyiket megadni, ha az egyik megállóból tisztán látszik a másik megálló. Kivéve, ha osztott pályás úttest van köztük, mert akkor mindkettőt külön kell megadni.
* Buszmegállók label-jébe az ott megálló buszok számát és a megálló hivatalos megnevezését vagy kell írni. Pl: [22, 22E, volán] Szent János korház Ha a megállónak két megnevezése van, akkor mindkettőt. Pl: [90-90A, 190, 990] Istenhegyi lejtő/Lóránt út  
+
* Megállók label-jébe az ott megálló járatok számát és a megálló hivatalos megnevezését vagy kell írni. Pl: [22, 22E, volán] Szent János korház Ha a megállónak két megnevezése van, akkor mindkettőt. Pl: [90, 90A, 190, 990] Istenhegyi lejtő/Lóránt út  
  
 
Cészerűen az összes fizikai (ld. magyarázat oldal alján) megállóra fel kell venni POI-t.  
 
Cészerűen az összes fizikai (ld. magyarázat oldal alján) megállóra fel kell venni POI-t.  
111. sor: 111. sor:
  
 
Sajnos, ez nem elég. Ezekből csak megálló nevek derülnek ki, de az nem, hogy az azonos nevűek azonos fizikai vagy különböző fizikai, de azonos logikai esetleg a település két távoli pontján levő megállóról van szó. :-(
 
Sajnos, ez nem elég. Ezekből csak megálló nevek derülnek ki, de az nem, hogy az azonos nevűek azonos fizikai vagy különböző fizikai, de azonos logikai esetleg a település két távoli pontján levő megállóról van szó. :-(
 +
<br>[http://geocaching.hu/users.geo?id=12188 Gyurci1]:
 +
Kétségtelenül igazad van. De legalább azt tudja belőle az ember, hová is menjen megnézni a keresett információkat. (nem utolsó sorban ezeknek biztosan be kell kerülni egyfajta nyilvántartásba)
 +
 +
[[Kategória:Szerkesztési megbeszélés]]

A lap jelenlegi, 2009. május 16., 09:25-kori változata

Közösségi közlekedési hálózatok Ezen az oldalon a közösségi közlekedési hálózatokkal és objektumokkal (pl. buszmegállók) kapcsolatos terveket, technikai lehetőségeket és feladatokat vitatjuk meg.

(A közösségi közlekedés a "tömegközlekedés" hivatalos megnevezése.)


Tartalomjegyzék

Felvetések (kérdések, kívánságok)

  • (busz)megállók rögzítése: fizikai megállók (mindkét oldal külön) vagy "logikai" megállók (két oldali egyben)?
  • viszonylatok útvonalának megjelenése TUHU térképen

Közlekedési hálózat megjelenítése kimeneti térképeken

Jelenleg a közösségi közlekedési hálózatokból a kisvasút, (normál)vasút, villamos, fogaskerekű, libegő és HÉV vonalhálózatát szerkesztjük a TUHU térképi adatbázisban és csak ezek jelennek meg a kimeneti térképeken. Az autóbusz vonalak megjelenésére nincs kidolgozott módszer, de még ötlet sem. Ezzel kapcsolatban megvizsgálandó, hogy nem okoz-e túlszúfoltságot a megjelenés illetve nem lesznek-e túlméretes a tájegységek. A jelenlegi módszer szerint az jelenik meg a térképeken, ami az adatbázisban van. Célszerű lenne ezt elválasztani és a gyűjtött adatokból tematikus térképek előállítását is lehetővé tenni. (Adatbázis módosítás, programozás)

A hálózatokat alkotó objektumok (megállók) közül minden felvett megjelenik a jelenlegi térképeken. Sajnos, nem dönthető el, hogy adott megálló fizikai, tehát a "peronon" lett rögzítve vagy a több irányú fizikai megállókból valamilyen (és milyen?) módon létrehozott logikai megálló?

A közlekedési hálózatok teljes megjelenítése egy önálló tematikus térképet kíván, amit akár tervezőre is lehet készíteni.

Létrehozandó továbbá egy (zoom szinttő függően) logikai vagy fizikai megállókat tartalmazó térkép. Amennyiben ez rendelkezésre áll, a megszokott TUHU térképekről elhagyhatók lennének a többeket zavaró megállók, akiknem viszont szüksége van ezekre, az a speciális "megálló" térképet is feltöltheti a kütyüjébe.

Közlekedési hálózati objektumok felvétele, gyűjtése, használata

Eddig a megállók vonatkozásában merült fel egy lényeges kérdés, miszerint fizikai megálló POI legyenek a térképen vagy az oda-vissza irányú megállókat együttesen reprezentáló logikai megállók.

A POI szerkesztés jelenlegi szabályaiból:

  • 50 méternél közelebb lévő, megállók közül elég az egyiket megadni, ha az egyik megállóból tisztán látszik a másik megálló. Kivéve, ha osztott pályás úttest van köztük, mert akkor mindkettőt külön kell megadni.
  • Megállók label-jébe az ott megálló járatok számát és a megálló hivatalos megnevezését vagy kell írni. Pl: [22, 22E, volán] Szent János korház Ha a megállónak két megnevezése van, akkor mindkettőt. Pl: [90, 90A, 190, 990] Istenhegyi lejtő/Lóránt út

Cészerűen az összes fizikai (ld. magyarázat oldal alján) megállóra fel kell venni POI-t.

A TUHU jelenleg elérhető POIkat is tartalmazó kimenetei - főleg nagyvárosi környezetben - rendkívül zsúfolttá és ezáltal néha használhatatlanná válhatnak az egymást és más objektumokat is eltakaró megállóktól. A jelenlegi helyzetben ezért csak az összetartozó fizikai megállókból képzett, "átlagolt" köztes helyre "képzelt" logikai megállókat szabad akár a web felületen, akár térkép rajzolás során feltüntetni.

Javaslatom, hogy megfelelő feltöltési lehetőség létrehozásáig mindenki maga gyűjtögesse és tárolja a fizikai megálló POI-kat. Alternatív lehetőség az other tájegységbe való feltöltés, a leíró részben megjelölve, hogy pontosan miről van szó.

A közlekedési hálózatok és az ezokat alkotó megállók megfelelő nyilvántartásához és kezeléséhez adatbázis szervezeti módosításra van szükség. A POI reform is előre viheti a megállók ügyét, amennyiben külön kategóriát kapnak a fizikai megállók (web-en feltölthető) illetve a csak térkép szerkesztők által elhelyezhető, viszont kereshető logikai megállók.

Amig a TUHU adatbáziban nem lehet elkülönítve kezelni a logikai és fizikai megállókat, a helyismerettel rendelkezők fel tudnák építeni a megállók-vonalak adatbázist, amelyhez utólag hozzárendelnénk a felmért POI-kat, ahol azok egyértelműen beazonosíthatók.

Ennek egy lehetéges megvalósítása az alábbi:

Előkészítés:

  • egy földrajzi terület elméleti kijelölés (ahol helyismerettel rendelkezel)
  • választott területet érintő járatok és ezek adatainak összegyűjtése (ld. külső linkek lent!)
  • választott területet (is) ábrázoló térkép (pl. TUHU Mapsource-ban) előkészítése
  • táblázat kezelő rendszer az adatok rögzítéséhez (3 lap: járat, logikai megállók, fizikai megállók)

Munkafolyamat:

  • A választott járatokaton végigmenni:
    • adott járat egyik irányának megállóin végigmenni:
      • minden egyes megállót a térképre pontnak felvenni (kb. helyre, de valós névvel), ha az még nincs ott (térképről látszik)
      • ha nem volt még rögzítve, felírni a fizikai megállók táblába új azonosítóval
      • járat táblába bejegyezni az adott járathoz, megfelelő irány és a fizikai megálló azonosítójának megadásával.
      • megnézni, hogy volt-e logikai megálló képezve az adott helyen (pl. másik járatból adódóan)
        • ha van, annak kódját rögzíteni az aktuális fizikai megállóhoz
        • ha nincs felvenni egy új logikai megállót, egyedi azonosítóval, majd ezt bejegyezni fizikai megállóhoz
    • adott járat másik irányának megállóin végigmenni:
      • a fenti lépéseket erre is végrahajtani (ügyelve az irány pontos megadására!)

A technikai megvalósítás részletei

adatbázis terv

A tervezett adatbázis 4 táblából áll. Háromféle objektum típus létezik illetve egy kapcsolatokat kezelő tábla:

  • CÉG (terület?)
    • cég azonosítója
    • cég neve

Ez tartalmazza az adott vonalak tulajdonosát, kezelőjét

  • JÁRAT (hivatalosan: viszonylat)
    • járat száma (pl: 276E busz)
    • változat (létezik olyan járat, ami megadott időben kissé eltérő útvonalon közlekedik, ezért ezt is jelölni kell)
    • jármű típus (busz, villamos...stb.)
    • cég azonosító (->CÉG táblára mutat)
  • (fizikai) MEGÁLLÓ
    • fizikai megálló azonosítója
    • megálló típusa (pl: metró, busz)
    • megálló neve(i)
    • logikai megálló azonosító (->LOGAIKAI MEGÁLLÓ-ra mutat)
    • GPS (földrajzi) adatok vagy mutató a TUHU POI adatbázisra
  • LOGIKAI MEGÁLLÓ
    • logikai megálló azonosító
    • logikai megálló neve
    • térképi megjelenítést lehetővé tevő adatok (képzett koordináta, esetleg egyebek)
  • VONAL (kapcsolat a JÁRAT és fizikai MEGÁLLÓ között)
    • járat száma (->JÁRAT-ra mutat)
    • változat (->JÁRAT-ra mutat)
    • irány
    • megálló sorszáma (az induló végállomástól)
    • fizikai megálló azonosítója (->fizikai MEGÁLLÓ-ra mutat)
    • menetidő (esetleg egyebek)


Már régóta foglalkoztatja helyi tömegközlekedési hálózatok "feltérképezése". Ehhez létrehoztam egy adatbázist, ami tartalmaz(hatja) a megállókat és az ezek megfelelő sorrendjéből felépülő viszonylatokat ("járatok"). Ezt itt találod A feltöltöttsége majdnem nulla, de kezdetnek elég.


Gyurci1: Ezekből az oldalakból, illetve az innen nyíló egyes viszonylatok mindkét irányú megálló-listáiból az adatbázist fel lehet építeni.

Sajnos, ez nem elég. Ezekből csak megálló nevek derülnek ki, de az nem, hogy az azonos nevűek azonos fizikai vagy különböző fizikai, de azonos logikai esetleg a település két távoli pontján levő megállóról van szó. :-(
Gyurci1: Kétségtelenül igazad van. De legalább azt tudja belőle az ember, hová is menjen megnézni a keresett információkat. (nem utolsó sorban ezeknek biztosan be kell kerülni egyfajta nyilvántartásba)