turistautak.hu
turistautak.hu térképrészleteK+ jelzés GPS-szel
[ english
Térképek




Típus:
zsombolygeocaching.hu-n
Név:Háromkürtő-zsomboly
Szélesség (lat):N 47° 15,389'
Hosszúság (lon):E 18° 3,486'
Magasság:431 m
Valószínűleg Tés külterületén
Közeli települések:Tés 1.44 km ÉNy felé, Isztimér-Hétházpuszta 3.45 km K felé, Szápár 6.74 km É felé
Megye:Veszprém
Bejelentő:wolvarine
Dátum:2006.03.31 14:05
mélység-105 m
hossz256 m
járhatóságCsak kötéllel!
feltáró egyesületAlba Regia Barlangkutató Csoport

A Várpalota fölötti Tési-fennsík különös berogyásai, időszakos víznyelői va lószínűleg 1810-ben hívták fel magukra a figyelmet. Hunfalvy János és mások is megírták, hogy ebben az évben a palotai földrengéskor (április 1.) különös dolgok történtek:"... a Bakonyságban fekvő helységek határaiban tapasztaltak a földben iszonyú mélységű üregeket, amelyek, mint mondják, egész folyóvizeket is benyelnek anélkül, hogy megtelnének. Azok a nyelőkék a közönséges tapasztalás szerint néhány esztendő óta mindinkább elfojtódván, annyira bedugultak, hogy már mostanában felettük keresztül-kasul kezdtek szántani és vetni."
A Csőszpusztától másfél kilométerre délnyugatra fekvő, jelentős méretű, több berogyásból álló időszakos víznyelőbarlang töbrét az Alba Regia csoport tagjai eredetileg I-12. sz. objektumként tartották számon, de ennek kibontásával 1975-ben sikerült bejutniuk az egyik régen leírt "iszonyú mélységbe", az azóta Háromkürtő-zsombolyra átkeresztelt, 360 m hosszú és 105 m mély barlangba.
A nagy kiterjedésű nyelőrendszert, amelyben eredetileg három nyelőlyukat és két berogyást találtak, 1973-ban kezdték kiásni, de a feltárt kisebb szakaszokat 1974-ben ismeretlen tettesek színültig visszatöltötték faágakkal és a már kitermelt törmelékkel. 1975 áprilisában ismét az objektum közepén lévő nagy kövek között ástak, de újra eredmény nélkül. Ezért e ponttól négy méterre, kicsit feljebb próbálkoztak, ahol kétheti munkával sikerült lejutniuk a víznyelőbarlang inaktív, "porosan száraz" szakaszába. Nyáron tovább növelték a száraz részek hosszát, majd másik két irányban láttak munkához. A bejárat alatt, a Száraz-teremmel ellentétes irányban, kisebb bontásokkal az Alpesi-falnak nevezett ferde terem tetejére értek, amelynek alja 42 m mélységben van. A merőlegesen futó hasadék mentén kialakult elkeskenyedő részen továbbjutva, egy 10 ; 3 m alapterületű és 15 m magas terem tetejére érkeztek, ahonnan kétszer tízméteres hágcsózással ereszkedtek le a terem aljára, a - 80 m-es szintre. A korrodált kőtömbökből álló álfenéken többszöri jól szervezett expedíciós rohammal tárták fel az egyre kisebb termeken keresztülvezető s a - 105 m-es szinten befejeződő járatot. 1976-ban a térképezést követően hozzákezdtek az új bejárat kiépítéséhez, amelyet a bejárat közeli labirintusszakasz egyik felszínhez közel eső pontján tűztek ki. 1977-ben az átlyukasztást a súlyos omlásveszély ellenére elvégezték, majd a szakaszt omlasztásokkal, kőpillérezéssel stabilizálva, a bejárati aknát kiácsolták. Ugyanakkor a zsombolyszakasz 22 m mélységű részében egy oldalfalon nyíló hasadékon átbújva, új terembe jutottak, alján időszakos vízfolyási nyomokkal. 1978-ban ritka jelenség fordította ismét a kutatók figyelmét a Háromkürtő-zsomboly felé. A hirtelen bekövetkezett hóolvadás hatására a barlang időszakos vízfolyásai aktivizálódtak, s az üregrendszerben visszaduzzasztódott víz az Alpesi-fal - 35 m-én tetőzött, ami 70 m-es vízoszlopnak felel meg. Ez a jelenség felvetette azt a gondolatot, hogy a víz nem a már ismert és feltárt barlangjáraton, hanem azokkal párhuzamos aknarendszereken áramlott be. Az ún. Kinizsi-kürtő feltárását is a nyelőműködés megfigyelése után kezdték meg. Már a régebbi barlangi túrákon tapasztalták, hogy futóbogarak, vakondtetem, szerves hulladék került minden átmenet nélkül az Alpesi-fal aljára. Most végre meggyőződhettek arról, hogy valamelyik felszíni nyelőpont, az Alpesi-fal délkeleti végéhez csatlakozva, a Kinizsi-kürtőn át vezeti le a vizet. Térképi azonosítás után feltételezhető, hogy a friss "leletek" az ún. Rókavári-nyelőpontról, egy ott keletkezett új berogyáson keresztül, közvetlenül a szántóföldről kerültek a barlangba. A kutatóknak sikerült feltárniuk a kürtőt, amint a vízfolyás elapadt. Sziklaszögek és kötél segítségével mintegy 35 m hosszú kürtőrendszerbe jutottak, amely kb. 20 m-re közelíti meg a felszínt.
A Háromkürtő-zsomboly felső-triász korú, dachsteini mészkőben, tektonikus hasadékok mentén, víznyelőrendszerben alakult ki. A barlang különböző pontjain vett kitöltésmintában fiatal holocén korú, valamint a fedő löszből kimosott, idősebb csiga- és csontmaradványok kerültek elő.

zsomboly-lista
közeli ládák
közeli pontok
közeli települések
megjegyzés hozzáfűzése

-bivakhelynek megfelel
-nyitott (nincs lezárva)
+kötél szükséges hozzá

Bejelentkezés név:  jelszó:   tárolás [regisztráció]

Felhasználónevedet és jelszavadat a geocaching.hu oldalon is használhatod!

[ kezdőlap ] [ térkép ] [ + felmérések ~ ] [ + útvonalak ~ ] [ + poi ~ ] [ belépés ] [ faq ] [fórum] [email]

A weboldal működése és tartalma folyamatos fejlesztés alatt áll, köszönettel vesszük az észrevételeket a fejlesztési ötletek oldalon.
A turistautak.hu-ra feltöltött track-eket és a letölthető térképeket, azaz térképi adatbázist az ODbL licencnek megfelelően bárki használhatja.
Minden egyéb anyag előzetes írásbeli engedély nélkül csak magáncélra használható fel. jogi tudnivalók